Helyi esélyegyenlőségi program

 

 

 

 

 

 

Helyi

Esélyegyenlőségi

Program

Somlóvásárhely Község Önkormányzata

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2013. – 2018.

 

 

 

 

 

 

Tartalom

 


 

 

 

 

Tartalom

Tartalom 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3

Bevezetés 3

A település bemutatása 3

Értékeink, küldetésünk 8

Célok 8

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 9

1. Jogszabályi háttér bemutatása 9

2. Stratégiai környezet bemutatása 11

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 12

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 34

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 55

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 63

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 67

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása 71

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága 72

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 72

1. A HEP IT részletei 72

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése 72

A beavatkozás megvalósítói 73

Az intézkedési területek részletes kifejtése 74

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 88

3. Megvalósítás 94

A megvalósítás előkészítése 94

A megvalósítás folyamata 94

Monitoring és visszacsatolás 96

Nyilvánosság 96

Érvényesülés, módosítás 97

4. Elfogadás módja és dátuma 99

 

 

 

 

 

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

 

 

Bevezetés

 

 

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Somlóvásárhely Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.

 

Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira.

Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

 

 

A település bemutatása

 

Somlóvásárhely a 8-as főút mellett, a Somló hegy lábánál a turisztikai és az átutazó forgalom szempontjából is kitűnő helyen fekszik. Vásárhely Veszprém megye délnyugati részének jelentős történelmi hagyományokkal rendelkező települése, a középkorban mezőváros volt. A település a Szent Lampértról nevezett premontrei apácakolostor alapításával létrejött jobbágyfaluként keletkezett. A kolostor 1325-ben Károly Róbert királytól heti vásár tartására és helypénz szedésére kapott engedélyt, innen 1363 óta adatolható a Vásárhely elnevezése.

A településen korábban folyt régészeti kutatások tanúsága szerint a térség már az őskortól kezdve, az ókorban (római kori nyomok) és népvándorlás-korban (tumulus) lakott volt. A közép-és az újkorban hosszú ideig a megye székhelye. Középkori jelentőségét még inkább aláhúzza az a tény, hogy a királyok és törvénykezési napok Vásárhelyen voltak. A földesúri jogokat a mindenkori apátnő gyakorolta, de a város vezetését a 12 esküdtből álló városi tanács végezte, amelynek élén a bíró állt.

Történelme során a község többszöri névváltozást élt meg. A IX. században Durnava néven történik az említése, majd a XI. és XII. században már Tornava, illetve Torna néven volt ismeretes. 1270-ben Appachasomlyo az elnevezése, de 1365-ben megjelenik az Apachavasarhel és később a Vasarhel változat. 1687-ben találkozunk Székes-Vásárhely , majd 1775-ben Nagy Vásárhely elnevezéssel. Ezt követi a ma is használatos Somlóvásárhely helységnév.

A település várossá fejlődése majd visszaesése szorosan összefügg az apácakolostor sorsának alakulásával. Ezt a sorsot – ahogy a helységét is- a török veszély meghatározóan befolyásolta. A rendek feloszlatását követően nem voltak apácák Vásárhelyen.

A XVII. Század második felében megjelennek a céhek is. 1828-ban 28 kézművest tartottak számon, a kézművesipar gyorsan fejlődött.

A jobbágyfelszabadítás után 1857-ben kialakult a nagybirtokok nyomása következtében megindult a népesség elszegényedése és elvándorlása. 1921-1930 között 315 fővel csökkent a lakosság.

1945 a gazdasági szerkezet teljes átalakulásához vezetett. A magángazdálkodások felszámolása, a földosztás, majd a tsz-esítés következik.

Az 1800- as évek közepén 262 házból áll a település és 1773 a lakosságszám. Az 1785. évi összeíráshoz (821) viszonyítva ez emelkedést mutat, de ezt követően állandósul a csökkenés. 1890- ben 1920, 1910- ben 1646, 1941-ben 1544, 1960-ban 1560. 1997- ben csak 1150 a lakosok száma.

 

 

Az évszázadok alatt a település lakói szinte teljes számmal katolikus vallásúak. A vásárhelyi plébánia a legrégebbiekhez tartozik a megyében. Az egyházi anyakönyvvezetés 1703. február elsejével kezdődött. A ma már műemlék plébániatemplom alapkövét 1788. július 14-én helyezték el és 1791-ben szentelték fel.

A község szellemi élete a távoli múltba gyökerező. Iskoláját 1771-ben írják össze, de vannak dokumentumok, amelyek létezését már az 1740 előtti időre teszik. 1993. szeptember 1-jén vette fel Széchenyi István nevét. A településen található még a Kultúrház, melyben kapott helyet a község könyvtára, illetve itt kerülnek megrendezésre egyes kulturális programok.

Van háziorvosi és védőnői szolgálat, valamint egy fiókgyógyszertár, polgárőrség.

1993-ban létesült a vezetékes vízszolgáltatás és rendszeres a szemétszállítás. Megvalósult a vezetékes gázellátás, valamint a községnek az országos telefonhálózatba történő bekapcsolása.

Somlóvásárhely körjegyzőség korábban Somlójenő és Borszörcsök községek vonatkozásában látott el közigazgatási feladatokat. 2013. január 01. nappal a Somlóvásárhelyi Közös Önkormányzati Hivatal 7 településsel megalakult, majd 2013. március 01. naptól 11 település társult még hozzá, melyeken jelenleg látja el a közigazgatási feladatokat.

Somlóvásárhely közelében található a páratlan szépségű Somló-hegy és környezete, mely 1993-tól tájvédelmi körzetként kiemelt természetvédelmi oltalmat élvez. A hegy természeti értékeit és történelmi, kultúrtörténeti nevezetességeit mutatja be a botanikus Kitaibel Pál (1757-1817) nevét viselő, 3 km hosszú, 9 állomást felfűző tanösvény.

 

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén

 

 

 

Változás

2007

1189

 

2008

1188

100%

2009

1198

101%

2010

1200

100%

2011

1202

100%

2012

1219

101%

2013

 

0%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

 

 

 

 

A táblázat adataiból is láthatjuk, hogy a település lakosság száma kis mértékben évről- évre növekszik.

 

2. számú táblázat - Állandó népesség

 

 

 

 

 

 

%

nők

férfiak

összesen

nők

férfiak

600

602

1202

50%

50%

0-2 évesek

 

 

 

 

 

0-14 éves

99

96

195

51%

49%

15-17 éves

31

23

54

57%

43%

18-59 éves

333

394

727

46%

54%

60-64 éves

41

34

75

55%

45%

65 év feletti

96

55

151

64%

36%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 2011-es évben nyilvántartott korcsoportok szerinti állandó népességi adatok tükrözik, hogy a településen a nők és a férfiak száma megegyező, a gyermekek és a 60 év feletti idősek száma közel azonos, illetve a 65 év feletti nők száma lényegesen magasabb, mint ebben a korcsoportban élő férfiak száma. Több egyedül élő idős nő él a településen.

 

3. számú táblázat - Öregedési index

 

 

65 év feletti állandó lakosok száma (fő)

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő)

Öregedési index (%)

2001

212

213

99,5%

2008

150

210

71,4%

2009

154

202

76,2%

2010

154

200

77,0%

2011

151

195

77,4%

2012

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

2013

n.a. 

n.a.

#ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

 

 

 

 

 

 

Az öregedési index megmutatja, hogy amennyiben a 100 alatti az index értéke, akkor a túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, ha az index 100 feletti értékkel bír, akkor idősödő településről ad képet. A település 2008. évtől hasonló adatokat mutat, de összességében elmondható, hogy a településre a fiatalos népességszerkezet jellemző.

 

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások

 

 

állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

2008

44

42

2

2009

45

36

9

2010

22

21

1

2011

36

31

5

2012

n.a. 

n.a.

0

2013

 n.a.

n.a.

0

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezekből az adatokból látjuk, hogy a településre többen költöznek, de lényegében az elvándorlók és a költözők száma közel azonos évente. Az elköltözéseknél nagy szerepet játszik, hogy a település közelében nem találnak megfelelő munkahelyet, illetve több fiatal külföldi munkavállalás reményében ideiglenesen költözik el a településről.

 

5. számú táblázat - Természetes szaporodás

 

 

 

élve születések száma

halálozások száma

természetes szaporodás (fő)

2008

9

12

-3

2009

13

11

2

2010

9

14

-5

2011

11

14

-3

2012

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

2013

 n.a.

n.a.

0

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

 

 

 

 

 

Sajnos ez a táblázat azt mutatja viszont, hogy a településen a halálozások száma magasabb, mint az élve születések száma.


 


 

Értékeink, küldetésünk

 

Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők részére minden olyan segítséget meg tudjunk adni, minden olyan lehetőséghez hozzájussanak, amellyel ebből a helyzetből saját erőforrásaikat megerősítve fel tudjanak emelkedni.

Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák iskolázottsága javuljon és munkahelyhez jussanak, aktív résztvevői legyenek a településünknek.

Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek sorsát, jövőjét.

Folyamatosan odafigyelünk az idősek biztonságosan éljenek a településen, és a pihenésüket, életüket életkorukhoz méltón tudják megélni.

Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén azonos eséllyel vállalhassanak munkát miközben gyermekeik részére biztosított az intézményi kereteken belüli gondoskodás.

Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élőkre, hogy a társadalom aktív tagjai lehessenek.

 

Célok

 

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

 

Somlóvásárhely település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:

az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,

a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,

a diszkriminációmentességet,

szegregációmentességet,

a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

 

 

A HEP helyzetelemző részének célja

 

 

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen.

E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat.

További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.

 

A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

 

A HEP IT célja

 

Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából.

További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt.

Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

 

 

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)


 

1. Jogszabályi háttér bemutatása

 

    1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

 

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,

  • a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és

  • a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet

alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a

  • a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)

  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)

  • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)

  • a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)

  • az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)

  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)

  • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)

előírásaira.

 

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia.

 

Az EU 2020 stratégia2

 

Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

 

Nemzeti Reform Program3

 

Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek.4 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett.

 

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia5

 

A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre.

 

Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia6

 

 

A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke.

 

Roma Integráció Évtizede Program7

 

Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani.

 

Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik.


 

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.

Somlóvásárhely Község Önkormányzata a helyi rendeletében szabályozza az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő pénzbeli és természetbeni ellátások különböző formáit.

Közteherviselés, gépjárműadó, szemétszállítás terheli a lakosságot a jogszabályoknak megfelelve.

 

2. Stratégiai környezet bemutatása

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal

 

  • Költségvetési koncepció – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § értelmében A jegyző, által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-áig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig - benyújtja a képviselő-testületnek, melyet a testület rendelet formájában hagy jóvá.

 

  • Köznevelés-fejlesztési terv8 – A helyi önkormányzati feladat-ellátási rendszerben minden községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzatnak feladata, kötelezettsége volt, hogy gondoskodjék a településen élők részére arról, hogy az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás a rendelkezésükre álljon anélkül, hogy annak igénybevétele a szülők, illetve gyermekeik részére aránytalan teherrel járna. A köznevelésről szóló törvény alapján az állam gondoskodási kötelezettsége – az óvodai nevelés kivételével – megfogalmazódik. Már nem a kormányhivatalok készítik el a feladat-ellátási intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, hanem az oktatásért felelős miniszter. Az oktatásért felelős miniszter az Oktatási Hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével és a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével készíti el megyei szintű bontásban az intézményhálózat-működtetési és köznevelési-fejlesztési tervet. A települési önkormányzat kötelezettsége, hogy beszerezze a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, alkalmazotti közösségei, a szülői és diákszervezetei véleményét. Az oktatási hivatal s feladata az is, hogy a köznevelés-fejlesztési terv elkészítésekor a nemzetiséget érintő kérdésekben beszerezze az érintett települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzatok egyetértését (Mnkt. 24. §)

 

  • Településrendezési terv – Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban 1997. évi LXXVIII. tv.) 6. §-a alapján a települési önkormányzat – a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint – a településrendezési feladatukat ahelyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával látják el.

 

  • Településszerkezeti terv - Az 1997. évi LXXVIII. törvény 10. §-a szerint a településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról.

 

 

 

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

A települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátásokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint társulás útján is biztosíthatják. Társulás keretein belül a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Devecseri központtal látja el a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást, a házi segítségnyújtást. A Szolgálatnak kéthetente szerdánként van ügyfélfogadása az Önkormányzatnál, illetve a gondozások során személyesen igény szerint, illetve a gondozási tervben foglaltak szerint keresik fel a családokat.

 

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

A településre vonatkozóan a korábbi évek adatait a Országos Területi és Területrendezési információs Rendszer (TEIR) adatbázis felhasználásával gyűjtöttem ki. A további adatokat egyrészt az önkormányzat rendelkezésre álló adatbázisokból gyűjtöttem ki, másrészt a HEP Fórum tagjai szolgáltattak adatot, illetve az adott célcsoportokat érintő adatokat nyilvántartó szerveket kerestem meg.

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

A mélyszegénységben élő, aki tartósan a létminimum szintje alatt él úgy, hogy iskolázottsága, családi és egyéb körülményei miatt szinte esélye sincs önerőből e helyzetből kitörni. A mélyszegénység problémájának meghatározása nagyon összetett, az okai lehetnek az alacsony iskolázottság, akár egyéni-, akár családi válsághelyzet, tartós munkanélküliség, a lakókörnyezeti hátrányok, a szegénység családokon keresztül történő átörökítése. Egyes elemzés szerint kb. mintegy másfél millió ember él mélyszegénységben ma Magyarországon, a gyermekek 22 százaléka nő fel olyan helyzetben, mely rontja az esélyeit, hogy ne szegényként kelljen élni.

 

A mélyszegénységben élők körébe tartozhatnak egyedülálló öregek, az alacsonyan iskolázottak, a tartós munkanélküliek, a roma népesség, a hajléktalanok, a gyerekek és a szenvedélybetegek. „Közös jellemzőjük, hogy a fennálló gazdasági-társadalmi körülmények között nem képesek alapvető életkörülményeik megteremtésére, illetve önerejükből nem képesek meglévő képességeik fejlesztésére sem. A felsorolt szereplők között azoknak a helyzete a legnehezebb, akik olyan kistelepüléseken élnek, ahonnan nehezen megközelíthetőek a környékbeli városok, agglomerációs körzetek.”

(Lásd. erről: 2009. évi együttes jelentés a szociális védelemről és a társadalmi befogadásról, http://ec.europa.eu/employment...)


 

E terület vonatkozásában a következőkben tekintsük át azokat az alapvető jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a foglalkoztatási és szociális, valamint egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáférés, a lakhatási körülmények javítását szolgálhatják.

  • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat.

  • a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat.

  • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása

  • a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében.

 

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

 

A kivetett iparűzési adó és a befizetett iparűzési adó összege között nem túl nagy a különbség, a településen szinte teljes mértékben teljesítik a kivetett adók befizetését. A településen 268 adózó rendelkezik személygépkocsival, a kivetett gépjármű adó összegéből hozzávetőlegesen 70%-ot fizetnek meg. A településen végrehajtások kevés számban, kb. 20 esetben történtek, ami fizetési letiltásból adódott. A településen több kiskereskedelmi üzlet, vendéglátó ipari egység is található. A település közelében található Somló hegy időszakosan munkát ad az itt élő embereknek, illetve több beruházás is megvalósult az elmúlt években


 

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

 

A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is.

 

A fejezetre vonatkozó jogi szabályozás szerint a helyi önkormányzat az Flt. 8. §-a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során

a) közfoglalkoztatást szervez,

b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,

c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit,

d) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.

 

A helyi önkormányzat a Mötv. 15. §-a szerint feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását.

 

 

 

 

Hátrányos megkülönböztetés, előnyben részesítés a foglalkoztatás területén – Ebktv. 21. § - 23. §

Az Ebktv. fenti paragrafusai rögzítik, hogy egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz pl. a munkához jutás során, a munkához jutás felvételi eljárása keretében, stb.

Előfordulnak olyan speciális helyzetek, amikor indokolt, hogy a munkáltató különbséget tegyen helyzetük, tulajdonságuk, jellemzőjük alapján a munkavállalók között, ezért az Ebktv. értelmében nem minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének, ha az a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. A 23. § biztosítja annak a lehetőségét, hogy törvény, kormányrendelet, illetve kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére – a foglalkoztatási jogviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben – eltérjen az egyenlő bánásmód követelményétől, amennyiben ennek célja valamely hátrányosabb helyzetű csoporttal kapcsolatban előnyben részesítési szabályok meghatározása, pozitív diszkrimináció alkalmazása.

 

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma

 

év 

15-64 év közötti lakónépesség (fő)

nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

férfi

összesen

férfi

összesen

%

%

%

2008

387

444

831

44

11,4%

51

11,5%

95

11,4%

2009

403

370

773

43

10,7%

51

13,8%

94

12,2%

2010

412

445

857

34

8,3%

42

9,4%

76

8,9%

2011

405

451

856

25

6,2%

49

10,9%

74

8,6%

2012

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

n.a.

#ÉRTÉK!

n.a.

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

2013

 

 

0

 

#######

 

#######

0

#######

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

 

 

 

 

 


 


 


 

Az előző évekhez képest megfigyelhető, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma a férfiak között lényegesen magasabb. Korábban szinte megegyezett a nők számával, ez az adat 2011. évben majdnem a duplájára nőtt. A közeli bányák bezárása, illetve a nagyobb cégek munkaerő igénye negatívan hatott a férfiak munkavállalására. Összességben nézve a számadatokat az előző évekhez képest a nyilvántartott álláskeresők száma viszont csökkent. Ez adódhat a közmunka programban eltöltött munkavállalásból is, illetve a Somló hegyen végzett alkalmi munkavállalásokból is.

 

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

 

 

 

 

 

 

 

 

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

95

94

76

74

#ÉRTÉK!

0

0

0

0

0

20 éves és fiatalabb

7

4

1

3

n.a.

 

 

 

 

 

%

7,4%

4,3%

1,3%

4,1%

#ÉRTÉK!

########

########

########

########

#########

21-25 év

13

13

11

11

n.a.

 

 

 

 

 

%

13,7%

13,8%

14,5%

14,9%

#ÉRTÉK!

########

########

########

########

#########

26-30 év

18

12

10

6

n.a.

 

 

 

 

 

%

18,9%

12,8%

13,2%

8,1%

#ÉRTÉK!

########

########

########

########

#########

31-35 év

15

14

10

6

n.a.

 

 

 

 

 

%

15,8%

14,9%

13,2%

8,1%

#ÉRTÉK!

########

########

########

########

#########

36-40 év

14

19

11

11

n.a.

 

 

 

 

 

%

14,7%

20,2%

14,5%

14,9%

#ÉRTÉK!

########

########

########

########

#########

41-45 év

9

8

5

12

n.a.

 

 

 

 

 

%

9,5%

8,5%

6,6%

16,2%

#ÉRTÉK!

########

########

########

########

#########

46-50 év

8

11

17

11

n.a.

 

 

 

 

 

%

8,4%

11,7%

22,4%

14,9%

#ÉRTÉK!

########

########

########

########

#########

51-55 év

8

10

8

7

n.a.

 

 

 

 

 

%

8,4%

10,6%

10,5%

9,5%

#ÉRTÉK!

########

########

########

########

#########

56-60 év

3

3

3

7

n.a.

 

 

 

 

 

%

3,2%

3,2%

3,9%

9,5%

#ÉRTÉK!

########

########

########

########

#########

61 év felett

0

0

0

0

n.a.

 

 

 

 

 

%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

#ÉRTÉK!

########

########

########

########

#########

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal


 


 


 


 


 

A táblázat rámutat arra, hogy a pályakezdő fiataloknak nagyobb esélyeik vannak a munkavállalásra, az aktív korú lakosság számában hasonlóak az adatok a korcsoportoknál, az 56 év feletti munkavállalók száma pár fővel emelkedett az elmúlt évekhez képest. Minél idősebb a munkavállaló, annál rosszabb a helyzete a munkaerőpiacon.


 

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya

 

év 

nyilvántartott/regisztrált munkanélküli

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli

%

férfi

összesen

férfi

összesen

férfi

összesen

2008

44

51

95

19

23

42

43,2%

45,1%

44,2%

2009

43

51

94

21

34

55

48,8%

66,7%

58,5%

2010

34

42

76

23

20

43

67,6%

47,6%

56,6%

2011

25

49

74

13

19

32

52,0%

38,8%

43,2%

2012

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

2013

n.a. 

n.a.

0

n.a.

n.a.

0

########

########

#########

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

 

 

 

 

 


 


 

Ez a táblázat jól megmutatja, hogy a munkanélküliség problémájában a tartós munkanélküliség jelentős a településen. A nyilvántartott álláskeresők számából közel fele tartós munkanélküli, bár számadataiban csökkent az előző évekhez képest. A csökkenésben nagy szerepe lehet a Közmunka programnak. A számadatokból kitűnik, hogy a 2009 –es és 2010-es évben, a válság időszaka érintette a települést is, ekkor meg is haladta a tartós munkanélküliek száma az 50 %-ot a regisztrált munkanélküliek számához képest.

 

 

 

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma

 

év 

18-29 évesek száma

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

férfi

összesen

Férfi

összesen

%

%

%

2008

102

116

218

3

2,9%

4

3,4%

7

3,2%

2009

103

118

221

3

2,9%

2

1,7%

5

2,3%

2010

106

123

229

4

3,8%

2

1,6%

6

2,6%

2011

105

120

225

3

2,9%

4

3,3%

7

3,1%

2012

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

n.a.

#ÉRTÉK!

n.a.

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

2013

n.a. 

n.a.

0

n.a. 

########

n.a.

 

0

########

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A munkalehetőségek száma, a szakmai tapasztalatlanság, és az iskolai végzettség befolyásolja a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését. Sok esetben megállapítható, hogy a munkaerő-piaci kereslet és kínálat nem illeszkedik egymáshoz, emiatt nehezebb a fiatalok pályakezdése. A munkaerőpiac egyre magasabb elvárásokat állít a pályakezdő fiatalok elé. A családi és szociokulturális háttér jelentős mértékben meghatározza a fiatalok elhelyezkedésének esélyeit, bár ezt az oktatási rendszer próbálja ellensúlyozni. A munkaerőpiacon a jobb helyzetből kikerülő fiatalok nagyobb eséllyel indulnak, mint az eleve nehezebb helyzetből elhelyezkedni próbáló fiatalok. Ez a táblázat jól mutatja, hogy a nyilvántartott pályakezdők száma alacsony a településen. A pályakezdők rugalmasabbak és piacképesebb a végzettségük, nincsen még családjuk és nincsen vissza tartó körülmény, ami miatt a településen akarnának maradni.


 


 


 


 

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága

 

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség

 

év 

15 éves és idősebb lakosság száma összesen

15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma

összesen

férfi

összesen

férfi

Összesen

férfi

 

%

%

%

2001

956

480

476

771

403

368

185

19,4%

77

16,0%

108

22,7%

2011

1007

501

506

#ÉRTÉK!

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

#ÉRTÉK!

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

 

év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint

8 általánosnál alacsonyabb végzettség

8 általános

8 általánosnál magasabb iskolai végzettség

 

%

%

%

2008

95

3

3,2%

45

47,4%

47

49,5%

2009

94

2

2,1%

51

54,3%

41

43,6%

2010

76

2

2,6%

34

44,7%

40

52,6%

2011

74

2

2,7%

37

50,0%

35

47,3%

2012

#ÉRTÉK!

n.a.

#ÉRTÉK!

n.a.

#ÉRTÉK!

n.a.

#ÉRTÉK!

2013

0

 

#########

 

##########

 

##########

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

 

 

 

 


 


 


 


 

 

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők

 

 év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

%

2009

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2010

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2011

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2012

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

2013

 

 

#ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

 


 

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában

 

 év

középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen

szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők

szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők

gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők

%

%

%

2009

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2010

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2011

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2012

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2013

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

 

 

 

 


 

A településen a nyilvántartott álláskeresők közül a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma pár fő. A nyilvántartott álláskeresők száma közül szinte azonos számban vannak, akik a 8 általános iskolai, illetve ennél magasabb végzettséggel rendelkeznek. A településen érintett nyilvántartott álláskeresők részére célirányos 8 általános iskolai végzettségre épülő piacképes képzésekre lenne szükség. Start munka keretében ilyen oktatás nincsen a településen. A településen felnőtt oktatás nincsen, tudomásom szerint a közelben lévő Devecser városban tervezik a felnőtt oktatás keretein belüli képzések megvalósítását intézményi kereteken belül. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők foglalkoztatására minimális az esély a munkaerő-piacon, ezeknek az embereknek a munkalehetősége a közfoglalkoztatásban és az idénymunkákban történik.


 

c) közfoglalkoztatás

3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

 

év

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

2010

28

3.2%

6

7.5%

2011

33

3.8%

8

10%

2012

48

 n.a.

11

9.1%

2013

 

 

 

 

Forrás: Önkormányzat adatai

 

 

 

 


 


 

A közfoglalkoztatottak közül közel 10 %-a a roma lakosság köréből tevődik ki, mely adatgyűjtésben a Cigány Kisebbségi Önkormányzat nyújtott adatot.


 

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)

 

3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások

 

év

regisztrált vállalkozások száma a településen

Kiskereskedelmi üzletek száma

vendéglátóhelyek száma

állami szektorban foglalkoztatottak száma

kivetett iparűzési adó

befizetett iparűzési adó

működő foglalkoztatási programok száma helyben

foglalkoztatási programokban részt vevők száma

2008

54

9

9

3

7.961.842

7.690.215

0

0

2009

56

7

9

3

8.258.700

7.925.145

0

0

2010

69

5

8

3

7.534.885

7.215.350

0

0

2011

69

5

8

3

10.241.354

10.033.093

0

0

2012

76

n.a.

n.a.

4

12.207.427

11.525.350

0

0

2013

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai

 

 

 

 

 

 

 

 

A településen a vállalkozások száma elég magasnak mondható. A településen található kis üzletek és vendéglátó egységek a település lakóit kiszolgálják, bár sokan járnak át vásárolni a közelben található kis városba Devecserre, illetve Ajkára vásárolni, ahol nagyobb hipermarketek, illetve piac is található. A településen jó esélye lenne egy rendszeres időközönként tartható helyi kispiacnak, ahol a településen élő emberek árulhatnák a saját kertjeikben megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket idényszerűen a kerttel nem rendelkező lakosok, vagy idelátogatók részére. Erre korábban már pár alkalommal volt lehetőség. A Somló helyen több beruházás is indult az elmúlt években. Az egyik a Somlón borászattal foglalkozó nagy cég bor-, illetve pezsgő palackozó beruházása. Másik nagyobb beruházás egy pálinkafőző üzem létrehozása volt. A Somló hegyen nagyobb beruházást jelentett még a hegyi utak betonozása, ezzel jobb turisztikai helyzetbe hozva a Somló hegy adottságait. Összességében a Somló hegy nyújtotta adottságokra mind turisztikai, mind munkahelyteremtés céljából érdemes figyelemmel lenni.

 

 

 

 

 

3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés

 

 

elérhetőség átlagos ideje autóval

autóbusz járatpárok száma munka-napokon

átlagos utazási idő autóbusszal

vonat járatok átlagos száma munkanapokon

átlagos utazási idő vonattal

Kerékpár úton való megközelíthetőség

átlagos utazási idő kerékpáron

Legközelebbi centrum

15 perc

19

30 perc

6

20 perc

0

0

Megye-székhely

40 perc

2

1 óra

6

1 óra

0

0

Főváros

2 óra

2

3 óra

1

3 óra

0

0

Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai

 

 

 

 

 

A település lakói nagy részben a közeli városokba jár el dolgozni, Ajkára és Devecserbe. Ezek a települések jól megközelíthetők buszjárattal hétköznap, hétvégéken a buszközlekedés lényegesen kevesebb. A dolgozók egy része vonattal jár dolgozni. A vonatközlekedés száma csökkent az előző évekhez képest, nagyobb rendezvényeknél célszerű a MÁV Zrt-vel egyeztetni, hogy messzebbről utazók részére vonatokat biztosítson. A településen a közintézményekben általában helyi lakosok dolgoznak nagyrészt.


 

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük

 

3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok

 

 

van/nincs

Felsorolás

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen

van

Közmunka

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban

van

Első munkahely garancia program, TÁMOP támogatások, pályakezdők munkatapasztalat szerzési támogatása

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen

nincs

 

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban

van

TÁMOP bérköltség és bértámogatás

Forrás: helyi adatgyűjtés

 

 

 


 

A hátrányos helyzetűként definiálhatjuk a pályakezdő fiatalokat a mai Magyarországon. Fontos, hogy a munkahelyteremtés szempontjából a munkaerő-piaci programoknál kellő figyelmet kapjanak. A településen az „Első Munkahely Garancia” program, ami segíti a fiatalokat. A programoknál el kell mondani, hogy a jelentkezők nem mindig felelnek meg az adott feltételeknek. Olyan programokra lenne szükség, amely konkrét célcsoportoknak szólnak. Somlóvásárhely közelében lévő Devecser Városban 2013. szeptember hónaptól tervezik, hogy felnőtt szakképző intézetet hoznak létre, ahol OKJ-s képzések keretein belül szerezhetnek szakmát a jelentkezők.


 

f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)

3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek

 

 

van/nincs

Felsorolás

felnőttképző programok a településen

van

közfoglalkoztatási képzés

felnőttképző programok a vonzásközpontban

van

munkaviszonyban nem állók képzése

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen

nincs

 

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban

van

humán szolgáltatás, munkatanácsadás, pályaorientációs tanácsadás

Helyi foglalkoztatási programok a településen

van

Start program, közmunka

Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban

van

közmunka,Start munka

Forrás: helyi adatgyűjtés

 

 

 

 

 

 

 

A településen szakiskolai képzések nincsenek, Ajka városában a Szent- Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban van lehetőség felnőttképzéseken szakmát szerezni. A településen élő munkanélküliek számára pozitív változás lesz, hogy 2013. július 01. naptól Devecserben lesz a Munkaügyi Kirendeltsége Ajka város helyett. A munkanélküliek számára sokkal közelebb és elérhetőbb Devecser városa és talán a programokat is a kistelepüléseken élőkhöz jobban tudják majd alakítani. Somlóvásárhely településen jelenleg 15 fő vesz részt Start munkában.


 

g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása


 

A mélyszegénységben élők és a romák esélyei az elhelyezkedésben eleve a hátrányos helyzetűkből adódóan is rosszabb. A településen a közfoglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek közül kerülnek ki, ők igazán mélyszegénységben élnek, hiszen havonta 22.800,- Ft azaz összegben, amiből meg kell hogy éljenek. A roma származású személyek nincsenek a településen nyilvántartva, tehát erről nincsen releváns adat.


 

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Törvénybe ütközik hátrányosan megkülönböztetni életkoruk, fogyatékosságuk, valamint nemi, vallási, illetve faji hovatartozásuk alapján embertársainkat. Sok esetben találkozhattunk olyan álláshirdetéssel, ahova életkor szerint, illetve nemi hovatartozást jelöltek meg, szerencsére ezeknek a hirdetéseknek a száma már csökkent.


 

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. §-a és 47. §-a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók:

 

  • Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély.

  • Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

  • Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás.


 

Álláskeresők támogatása

A támogatott képzésben részesíthető személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat az Flt. 14. §-a rögzíti.

A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt. 16. §- alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén.

Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújtható az Flt. 17. §-a szerint a legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében.

A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt. 18. §-a rendelkezik, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltató

Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt. 25. §-a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek.

Az Flt. 30. §-a szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési támogatást kell megállapítani a jogszabályban rögzített feltételek esetén.

Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés állapítható meg az Flt. 32. §-a szerint.

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma

 

év

15-64 év közötti lakónépesség száma

segélyben részesülők fő

segélyben részesülők %

2008

831

3

0,4%

2009

773

18

2,3%

2010

857

8

0,9%

2011

856

2

0,2%

2012

n.a.

n.a. 

#ÉRTÉK!

2013

 n.a.

n.a. 

#ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

 


 


 

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma

 

év

nyilvántartott álláskeresők száma

álláskeresési járadékra jogosultak 

%

2008

87

28

32,2%

2009

98

16

16,3%

2010

74

8

10,8%

2011

74

14

18,9%

2012

 

4

#ZÉRÓOSZTÓ!

2013

 

 

#ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 


 


 


 

Az álláskeresési segélyben részesülők száma nagyon alacsony. A rendszeres jövedelem nélkül élők nem minden esetben jutnak hozzá a támogatásokhoz. Ehhez való információnyújtás nagyban szerepet játszana az esélyegyenlőségeik növeléséhez.

 

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

 

év

rendszeres szociális segélyben részesülők  

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

15-64 évesek %-ában

munkanélküliek %-ában

2008

32

3,8

 21

 

 

 

2009

27

3,4

 27

 

 

 

2010

28

3,2

 22

 

 

 

2011

28

3,2

 25

 

 

 

2012

20

 

 31

 

 

 

2013

 

 

 

 

 

 

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

 

 


 


 

A rendszeres szociális segélyben részesültek száma elég magas a településen. A településen élők közül nem jellemző, hogy önkéntes munkát vállaljanak, ahhoz hogy a 30 nap munkaviszonyt tudjanak igazolni.


 

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

 

E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

 

év

összes lakásál-

lomány (db)

 

bérlakás állomány (db)

 

szociális lakásállo-mány (db)

 

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

 

 

 

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

 

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

 

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

 

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008

453

0

0

0

0

0

 

 

2009

453

0

0

0

0

0

 

 

2010

455

0

0

0

0

0

 

 

2011

457

0

0

0

0

0

 

 

2012

 

 

 

 

 

 

 

 

2013

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság

 

év

Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma

Hajléktalanok száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

0

0

2013

 

 

Forrás: önkormányzati adatok

 

 

 

3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők

 

év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

19

0

2009

30

0

2010

38

0

2011

82

0

2012

 95

0

2013

 

 

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

 

 

 

A településen elégtelen lakáskörülmények közötti lakás nincsen. A településen nem jellemző a bérlakás, illetve nincsen szociális lakás. Az egyéb lakáscélra használt ingatlanok a településen nem találhatóak, a Somló hegyen külterületen található pincékben (melyek közül egy néhány nagyon jól felszerelt) lakik néhány lakos. Az eladósodottságról nincsen adat.

A Somló hegyen élők áramszolgáltatással ellátottak, a közutak jelenleg is felújítások alatt vannak. Postai szolgáltatásban részesülnek, a településen lévő közintézményeket, közösségi közlekedést könnyen megközelíthetik. A téli időszakban is biztosítva van az utak járhatósága.

A településen hajléktalan személy nincs.

A településen a lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma jelentősen megemelkedett az előző évekhez képest. Ez szorosan összefügg a tartós munkanélküliség problémájával, a válság időszakával és az egyre magasabb rezsi kiadásokkal is. Továbbá összefügghet még azzal is, hogy a lakosság korábban nem rendelkezett kellő információval a lakásfenntartási támogatásról.

Az infrastrukturális helyezet: villanyszolgáltatás, vezetékes ivóvíz ellátás, vezetékes telefonhálózat, szemétszállítás, szelektív hulladékgyűjtési lehetőség van, autóbusz- illetve vonatközlekedés biztosított.

 

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

 

Településünkön szegregátum nincsen.

 

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

E fejezet jogszabályi környezetét az alábbiakban foglaljuk össze. Elsőként kiemeljük az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:

a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,

b) a fogorvosi alapellátásról,

c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,

d) a védőnői ellátásról,

e) az iskola-egészségügyi ellátásról.

 

A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik

a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról,

b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását,

c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát,

d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket.

 

A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat.

 

Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás.

 

Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény.

 

Az Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során.

Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát.

 

A fenti jogszabályok mentén és a mellékletben található adattáblák kitöltésével szükséges az alábbi pontok szerint e fejezet szöveges kifejtése.

 

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés

 

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás

 

év

Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

2008

1

0

0

2009

1

0

0

2010

1

0

0

2011

1

0

0

2012

1

0

0

2013

 

 

 

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

 

év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

35

2009

33

2010

34

2011

36

2012

40

2013

 n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

 

 

 

 

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma

 

év

ápolási díjban részesítettek száma

2008

9

2009

10

2010

10

2011

9

2012

9

2013

n.a. 

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

 

 

 

Háziorvosi szolgáltatás biztosított a településen, az orvos látja el a betegeket Somlóvásárhelyen kívül, még Somlójenő településen is. Hátrányos Somlóvásárhely településének, hogy nincsen gyermekorvosi ellátás. Somlóvásárhely lakossága szakorvosi ellátás egy részét Devecserben is igénybe veheti, illetve Ajkán a Kórházban. A közelben Tüskeváron működik még Mentőállomás, mely szintén gyors beavatkozást tud nyújtani a betegek számára. Somlóvásárhely település lakói számára hétköznap 16 órától és hétvégéken 24 órában, Devecserben orvosi ügyelet biztosítja az orvosi ellátást. A településen a fogszakorvosi ellátás biztosításának szervezése folyamatban van. A településen védőnői szolgálat is elérhető, a védőnő Somlójenő községben és a Somló hegyen is ellátja feladatát.


 

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés


 

A település lakossága számára a népegészségügyi, gyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés biztosított, mindenkinek lehetősége van az egészségügyi ellátórendszer keretein belül igénybe venni. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan bérbeadásáról döntött a közelmúltban, amely szűrőprogramokhoz biztosít helyet.


 

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés


 

A településen élők részére az egészségügyi ellátórendszer biztosít hozzáférést az egészségügyi rehabilitációs ellátásokhoz. A fejlesztő ellátáshoz való hozzáférés Ajka városban található Nevelési Tanácsadó keretein belül, és a helyi általános iskolában fejlesztőpedagógus segíti azokat a gyermekeket, akik részére javasolják a foglalkozásokat.


 

d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése


 

Az óvodában közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megfelelve történik az étkeztetés.


 

e) sportprogramokhoz való hozzáférés


 

A sportprogramokhoz való hozzáférés a településen az iskola keretein belül van a gyermekek részére.


 


 


 

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés


 

A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a település minden lakója számára elérhető. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat Társulás keretein belül a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat látja el, így a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást, a házi segítségnyújtást. A Szolgálatnak kéthetente szerdánként van ügyfélfogadása az Önkormányzatnál, illetve a gondozások során személyesen igény szerint, illetve a gondozási tervben foglaltak szerint keresik fel a családokat. A kliensek segítséget kapnak az anyagi problémáikkal kapcsolatos ügyintézéshez, segítő beszélgetéssel a mentális problémák, illetve a családi kapcsolati problémák enyhítéséhez. Falugondnoki autó megvásárlása folyamatban van a településen.


 

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor


 

Hátrányos megkülönböztetésre, az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére a szolgáltatások nyújtásakor nem volt példa, ilyen ügyben nem indult eljárás.


 

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül


 

A település rendeletében szabályozta, hogy a temetési segély nyújtásakor különös méltánylást nyújt.

 

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

a) közösségi életszínterei, fórumai


 

A településen a közösségi életszínterei között lehet említeni a munkahelyeket, az oktatási intézményeket, a sportrendezvényeket, a templomot, a könyvtárat, melyek különböző korcsoportoknak adnak teret. A közösségi élet a településen ünnepélyek alkalmával a Falunapon, a Somlói Napok rendezvényein bontakozik ki. A rendezvényeknek a faluban található főtér, illetve a Somló hegy közelségében lévő külterületi ingatlan ad helyet. A településen élők problémáikat, kérdéseiket, a település életét érintő javaslataikat az igény szerint felmerülő Falugyűlés keretein belül tehetik meg.


 

b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)


 

Az emberek társadalmi együttélésük során többnyire alkalmazkodnak egymáshoz, ez egy kialakult normarendszeren, illetve viselkedési szabályokon alapszik. Az adott társadalomban elfogadott normáktól eltérő viselkedést, deviáns viselkedésnek (mint pl. a bűnöző, alkoholizáló, kábítószer-fogyasztó, stb.) nevezzük. A településen a közbiztonság javítása érdekében helyi Polgárőr Egyesület működik. A településen több ponton kamerarendszer került kialakításra, mely a törvényi előírásoknak megfelelően működik. Etnikai konfliktusokról nincsen információ.


 

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)


 

Az Európai Unió az önkéntes munkát az aktív európai állampolgárság egyik eszközének tekinti. Sok esetben az önkéntesek vannak jelen, amikor más nem tud segíteni,vagy amíg a hatóságok részéről a segítség megérkezik. Felbecsülhetetlen az önkéntes munka társadalmi hasznossága. A településen korábban 2010. évben árvíz és vörösiszap katasztrófa során fogott össze a falu lakossága.

 


 


 


 

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal

 

A településen roma nemzetiségi önkormányzat működik. A kapcsolat a helyi önkormányzat és a roma nemzetiségi önkormányzat között megfelelően működik.


 

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

 

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

 

beazonosított problémák

 

fejlesztési lehetőségek

 

A település nem valósult meg a szennyvízhálózat kiépítése.

Szennyvízhálózat kiépítése.

Magas a tartós munkanélküliség, a mélyszegénységben élők a falu adta lehetőségeit (kiskertek megművelése) nem használják ki.

CKÖ segítségével a mélyszegénységben elő lakosság részére vetőmag biztosítása.


 


 

 

 

 

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)

Az alábbiakban segítségül elsőként áttekintjük a gyermekek helyzetének elemzéséhez kapcsolódó definíciókat és szabályozást.

 

Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont)

 

A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés).

 

A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.

 

  • Pénzbeli és természetbeni ellátások:

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

c) a gyermektartásdíj megelőlegezése,

d) az otthonteremtési támogatás,

e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás.

 

  • A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:

a) a gyermekjóléti szolgáltatás,

b) a gyermekek napközbeni ellátása,

c) a gyermekek átmeneti gondozása.

 

  • A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások:

a) az otthont nyújtó ellátás,

b) az utógondozói ellátás,

c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.

 

  • A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések:

a) a védelembe vétel,

b) a családbafogadás,

c) az ideiglenes hatályú elhelyezés,

d) az átmeneti nevelésbe vétel,

e) a tartós nevelésbe vétel,

f) a nevelési felügyelet elrendelése,

g) az utógondozás elrendelése,

 

 

 

 

 

  • Az ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak:

a) a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szervek és személyek (Gyvt. 16. §),

b) a fővárosi főjegyző,

c) a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője,

d) a helyettes szülő, nevelőszülő,

e) a gyermekjogi képviselő, illetve amennyiben a gyermek panaszának orvoslása érdekében feltétlenül szükséges a betegjogi képviselő, illetve az ellátottjogi képviselő,

f) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,

g) a gyermekvédelmi szakértői bizottság.

 

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-éig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni9. A 2013. szeptember 1-éig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát és az ily módon előállított statisztikai adatokat minden év október 31-ig megküldi az illetékes kormányhivatal részére (Nktvr. 27-29. §)10

 

 

 

 

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 18. § (1) a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. §-a szerint.

 

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: A támogatásra az rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és

  1. nyugellátásban,

  2. korhatár előtti ellátásban,

  3. szolgálati járandóságban,

  4. balettművészeti életjáradékban,

  5. átmeneti bányászjáradékban,

  6. időskorúak járadékában vagy

  7. olyan ellátásban

részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. (Gyvt. 20/B. § (1))

 

Kedvezményes gyermek-étkeztetés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére.

Óvodáztatási támogatás: A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki

  • a gyermekét legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt, továbbá

  • gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és

  • akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll

pénzbeli támogatást folyósít. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a gyámhatósági eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. (Gyvt. 20/C. § (1), (2))

 

Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek: Elsősorban a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény szerinti menedékjogot kérő, menekült, menedékes, oltalmazott vagy humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező gyermekek helyzetére szükséges kitérni. A menedékes - rászorultsága esetén - jogosult a befogadás anyagi feltételeire, valamint ellátásra és támogatásra. A menekültügyi hatóság, valamint a jegyző az ellátásra, támogatásra vonatkozóan határozattal dönt (2007. évi LXXX. törvény, 32. §).


 

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete

 

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

 

év

védelembe vett 18 év alattiak száma

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008

15

8

17

2009

7

0

7

2010

8

1

10

2011

7

0

14

n.a. 

n.a

n.a.

 

2013

n.a. 

n.a

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

 


 


 

A veszélyeztetett gyermekek száma duplája a védelembe vett gyermekek számának. A 0-18 év közötti gyermekek számának 10 %-a a veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek száma. A veszélyeztetett gyermekek száma növekedett az évek során. Ugyanakkor a következő táblázatban foglaltak alapján több szociálisan rászoruló gyermek él a településen, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma sokkal magasabb száma sejteti mindezt. A veszélyeztetettség meghatározását is a területen dolgozó szakemberek is máshogy értelmezik. A családgondozók részére sok segítséget nyújtanak a szakma standardjei, de mivel minden eset más, így a veszélyeztetettség mértékét is máshogyan ítélhetik meg.


 

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

 

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

 

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008

133

 

0

0

215

2009

126

 

0

0

40

2010

129

 

0

0

29

2011

98

 

0

0

41

2012

 

 

 

 

 

2013

 

 

 

 

 

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

 

 

 

 

 

 

 

 

A településen nagyon magas számot jelez a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma, a 0-18 év közötti gyermekek számának csaknem a fele. Az évek során 2011. évben csökkent a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma. Összességében elmondható, hogy a településen nagyon magasak ezek az adatok, melyek azt tükrözik, hogy a munkanélküliség hatásai itt érhetőek utol a településen. A rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma a beiskolázás időszakára tehető, amikor is a családok számára nehézséget okoz a gyermekek elindítása az iskolába.


 

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya

Somlóvásárhelyen a gyermekek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban és óvodáztatási támogatásban részesülhetnek a jogszabályoknak megfelelően a családok. Az óvodáztatási támogatásban részesítettek száma fokozatosan emelkedett, 2009. év és 2012. év között 2,5- szeres lett. Ez az adat arra utal, hogy a szülők megismerték ezt az ellátást és tudatosan járatják óvodába a gyermekeiket. Az önkormányzat az Arany János Tehetséggondozó Program és a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer keretein belül támogatja a gyermekek tanulmányainak előmenetelét.


 

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya

 

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

 

év

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam

Ingyenes tankönyv-ellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

2008

27

51

19

124

0

0

2009

34

72

19

122

6

0

2010

39

96

16

130

9

38

2011

35

109

9

130

14

0

2012

28

112

8

129

15

0

2013

 n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

 

 

 

 

 

 

Az óvodában is és az iskolában is a támogatások igénybe vehetők. Az óvodában elmondható, hogy 27 és 39 gyermek közötti létszámban veszik igénybe az ingyen étkeztetést. Ez a szám elég magas a későbbiekben a 4.4.3. táblázatban a gyermeklétszámhoz képest, ez az arány 60%-70%-os. Az iskolai adatok között hasonló értékeket kapunk. Elmondható az is, hogy a településen a rászoruló családok hozzájutnak a támogatásokhoz a településen.


 

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

 

A településen nem él nem magyar állampolgársággal rendelkező gyermek.


 

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége

 

A településen nem található szegregátum.

 

 

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése

 

Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:

a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,

b) a fogorvosi alapellátásról,

c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,

d) a védőnői ellátásról,

e) az iskola-egészségügyi ellátásról.

A gyermekek számára nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás, szociális ellátások: A hatályos jogi szabályozás alapján a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A szolgáltatás elvi alapjai, működésére vonatkozó szabályozók jogszabályi kereteit a Gyvt., valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet adják. A gyermekjóléti szolgáltatást az adott fenntartó (önkormányzat, kistérségi társulás, egyház, civil szervezet, stb.) gyermekjóléti szolgálat által biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének jelentős része eléri az adott település valamennyi gyermekét, szolgáltató és megelőző funkcióval bír. Tevékenységét összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgálat az általa ellátott településrészen, településen figyelemmel kíséri valamennyi, 0-18 éves gyermek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét.

 

  • A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái

a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde,

b) a családi napközi,

c) a családi gyermekfelügyelet,

d) a házi gyermekfelügyelet,

e) az alternatív napközbeni ellátás.

 

  • A gyermekek átmeneti gondozása keretében – kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja – a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról, vagyis teljes körű ellátásáról kell gondoskodni.

 

  • Fogyatékos gyermekek ellátáshoz történő hozzáférése: a szakértői bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. A Szt. rendelkezése szerint a nappali ellátás keretében gondoskodni kell többek közt a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek napközbeni tartózkodásáról, étkeztetéséről.

 

  • Gyermekétkeztetés: Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető (Gyvt. 151. §). Ezen szabályokat kell alkalmazni a nyári szociális gyermekétkeztetés esetében is.


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)

 

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

 

év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

0.5

57

2009

0.5

53

2010

0.5

58

2011

0.5

54

2012

0.5

57

2013

n.a. 

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

 

 


 


 

A településen védőnői szolgálat biztosított, a védőnő Somlóvásárhely településen kívül még Somlójenőben is ellátja a szolgálatot. A védőnői státusz az évek alatt ellátott a településeken. A védőnő napi szinten elérhető a településen, látja el a munkáját. Az iskolában a védőnői szűrés 2 évenként történik és minden páros osztályra vonatkozóan. A védőnő tisztasági vizsgálatot végez minden osztályban havonta egy alkalommal, ahol probléma van ott havonta 2 alkalommal. Egészségfejlesztés minden hónapban egyszer történik. Az óvodában a szűrések hasonlóak, mint az iskolában. A védőnő és a háziorvos között a kapcsolattartás mindennapos. Havi egy alkalommal a védőnő megszervezi a baba-mama klubot.


 

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)

 

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői

 

év

Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma

Háziorvos által ellátott személyek száma

Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma

2008

0

8555

0

1440 

2009

0

9423

0

 1480

2010

0

9575

0

 1814

2011

0

9569

0

 1672

2012

0

9571 

0

 1686

2013

 n.a

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

 

 

 

 

A településen háziorvos van, aki ellátja a gyermekeket is, mivel a településen nincsen házi gyermekorvos.


 

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok

 

 

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

 

 

év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

 

2008

0

0

 

2009

0

0

 

2010

0

0

 

2011

0

0

 

2012

0

0

 

2013

 

 

 

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

 

 

Bölcsőde és családi napközi nem található a településen.


 

d) gyermekjóléti alapellátás

 

A gyermekjóléti alapellátás a gyermekek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermekek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. A gyermekjóléti alapellátást a településen a társulás keretében látja el a szolgálat. A családgondozó több településen is lát el családgondozást. A családgondozó rendszeresen a gondozási tervben foglaltak szerint látogatja a családokat, illetve kéthetente tart ügyfélfogadást az önkormányzat épületében. A családgondozások során a családgondozó egyszerre több problémával találkozik, illetve problémák sokkal összetettebbek és súlyosságuk növekvő tendenciát mutat. A településen nem működik Biztos Kezdet háza, illetve nincsen lehetőség helyettes szülő igénybevételére.


 

e) gyermekvédelem


 

A gyermekvédelmi rendszerben együttműködésre kötelezett jelzőrendszeri tagok között rendszeres kapcsolat alakult ki. Évente több alkalommal találkoznak észlelő- és jelzőrendszeri megbeszéléseken, illetve személyesen és telefonon állandó rendszeres a kapcsolattartás.


 

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások


 

Krízishelyzetben a családok a családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz fordulhatnak segítségért, illetve az országos területi elérhetőséggel az Országos Kríziskezelő és Információs telefonszolgálat nyújt segítséget, amely 24 órán belül nyújt elhelyezést a család számára.


 

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés


 

A gyermekek a településen az egészségfejlesztési-, sport programokhoz többnyire az iskola keretein belül jutnak hozzá. Kirándulásokon szintén az iskola keretein belül vesznek részt a gyermekek. A fiataloknak konditermet biztosít az önkormányzat, és a költségeket is finanszírozza.


 

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv

 

Az önkormányzat 250 adagos konyhát működtet az óvoda épületében. Nyári gyermekétkeztetés egy alkalommal volt a településen az elmúlt 5 év alatt, ingyenes tankönyv támogatásban a 4.1.3. számú táblázatban foglaltak szerinti számban részesülnek a gyermekek.


 

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei


 

Nincs információ arról, hogy volt-e észrevétel hátrányos megkülönböztetés, illetve egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a szolgáltatások tekintetében.


 

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül

A szolgáltatások területén a településen a hátrányos helyzetű gyermekek esetében a Gyermekjóléti Szolgálat nyújt hátránykompenzáló szolgáltatást. A gondozások során információnyújtást, hivatalos ügyek intézésében való közreműködést, tanácsadást, közvetítést más szolgáltatóhoz végez a családgondozó. Továbbá részt vesz elhelyezési és felülvizsgálati tárgyalásokon, szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozását végzi, és eseti gondozást lát el.

 

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége

Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók:

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló

(Nkntv. 4. §-ának 13. pontja)

 

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a köznevelésben: ld. a 4.1. pontban foglalt definíciót.

 

Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

 

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők csoportja (Nkntv. 4. § 25. pont)

 

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók

 

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek (Nkntv. 4. § 3. pont).

 

Aránytalan teher

 

Ha a nevelés, a nevelés-oktatás körülményei az átlagos körülményekhez képest - a gyermek, a tanuló életkorát és sajátos nevelési igényeit figyelembe véve - lényegesen nehezebbek vagy jelentős költségnövekedést okoznak a gyermeknek, tanulónak vagy a szülőnek (Nkntv. 4. § 2. pont)

 

A lenti, a)-e) pontokban foglalt szempontok során a következőkre szükséges figyelemmel lenni:

 

Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, illetve amelyhez közvetve – így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján – hozzájárul.

Az Ebktv. alapján mindenkit egyenlő bánásmód illet meg az oktatással és képzéssel kapcsolatban, így különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

A jogellenes elkülönítés (szegregáció) leggyakrabban az oktatásban tapasztalható. Éppen ezért a törvény szerint hátrányos megkülönböztetésnek minősül a bármely csoporthoz tartozó személyek elkülönítése egy oktatási, nevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban, csoportban, beleértve azt is, ha az elkülönítés számarányukhoz viszonyítva lényegesen nagyobb arányban érinti a csoport tagjait, mint a többi tanulót. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti valamely személy vagy csoport olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat.

 

A halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek, tanulók elkülönítése társaiktól sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ezért szükséges figyelemmel kísérni a működési körzetek kialakítását, az iskolai felvételi eljárást, az egyes csoportok, osztályok összetételét.

Ha a településen több általános iskola, tagintézmény működik, akkor az általános iskolai körzeteket úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya a nevelési-oktatási intézményekben. Ha a településen, kerületben több általános iskola működik, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb 15 százalékponttal lehet magasabb, mint az általános iskolába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település, kerület egészére kiszámított aránya. Nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító iskolának az az általános iskola, amely körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körzeti aránya túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, feltéve hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya elérné az 50%-ot és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez. Előnyben részesítési kötelezettségként jelenik meg az a rendelkezés, mely szerint ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. A felvételi körzet kialakítására vonatkozó szabályozás a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 24-25. §-ában található.

 

A körzethatárok kialakításánál és a beiskolázásnál az Ebktv. vonatkozó paragrafusait is figyelembe kell venni. Ebben segít eligazodni az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 2/2007. (III. 23.) TT sz. állásfoglalása: Az etnikai alapú iskolai szegregációt nem csupán a tényleges, hanem a jogsértő által feltételezett etnikai hovatartozás alapján is el lehet szenvedni. A szegregáció megvalósulásának nem feltétele az elkülönített csoporttal szembeni hátrány, csupán a törvényben meg nem engedett elkülönítés.” A jogellenes, elkülönített oktatás még abban az esetben is jogszerűtlen, ha teljes mértékben azonos feltételek biztosításával történik. A jogellenes elkülönítés minden aktivitást nélkülöző fenntartása is megvalósíthatja a jogsértést.

A HEP során tehát nemcsak a hátrányos helyzet és halmozottan hátrányos helyzet adataival, hanem valamilyen aggregált formában vagy becslésekre alapozott, civil kontroll vagy kisebbségi képviselet biztosításával is visszaigazolt, etnikai adatközléssel is foglalkozni kell.

 

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magántanulóvá nyilvánítása esetén fokozott körültekintéssel kell eljárni. A jogalkotó szándéka az volt, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magántanulóvá nyilvánítását és az ezzel gyakran együtt járó lemorzsolódás megelőzhető legyen. Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét (Nkntv. 45. §).

 

Integrációs felkészítés Pedagógiai Rendszere11 (IPR)

A szociális hátrányok enyhítése, a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése érdekében az általános iskola és a középfokú iskola képességkibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. A képesség-kibontakoztató felkészítésben a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű tanuló vehet részt12. Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára fejlesztő programot szervez, melynek keretében a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet folytat.

A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő program megvalósítása az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program alapján zajlik. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 171. § - 173. §)

 

Az Nkntv. 47. §-a alapján sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléséről, iskolai felkészítéséről a szakértői bizottság szakértői véleménye szerint kell gondoskodnia az óvodának, iskolának. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, a tanuló iskolai nevelése-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt történhet. A gyermek, tanuló integrált vagy speciális intézményi keretek között történő nevelését, oktatását a szakértői bizottság által kiadott véleményben foglalt állásfoglalás alapján lehet és kell biztosítani. Az ezzel ellentétes gyakorlat jogsértő mind a Nkntv., mind pedig az egyenlő bánásmód követelményét tekintve.

 

A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak kötelező és ajánlott létszáma a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. IX. fejezetében található, a rendelkezés 2013. szeptember 1-ig hatályos. Ezt követően a nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszámát az Nkntv. 2. számú melléklete tartalmazza.

 

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása

 

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai

 

 ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma

1

Hány településről járnak be a gyermekek

3

Óvodai férőhelyek száma

60

Óvodai csoportok száma

2

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

7-16.30

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

július-augusztus, jegyző engedélye alapján

Személyi feltételek

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

4

 

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

4

 

Gyógypedagógusok létszáma

 

 

Dajka/gondozónő

2

1

Kisegítő személyzet

4

 

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

 

 

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

 

év

3-6 éves korú gyermekek száma

óvodai gyermekcsoportok száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladat-ellátási helyek száma

óvodába beírt gyermekek száma

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

 

2008

54

2

60

1

 

0

 

2009

53

2

60

1

 

0

 

2010

54

2

60

1

 

0

 

2011

50

2

60

1

 

0

 

2012

45

2

60

1

 

0

 

2013

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

 

 

 

 

 

 

4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele

 

2012-2013. év

3 éves

4 éves

5 éves

6 éves

7 éves

Összesen

 

székhely

 

 

 

 

 

 

 

Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma

16

9

11

9

0

45

 

Más településről bejáró gyermekek létszáma

6

2

2

7

0

17

 

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

 

 

 

 

 

0

 

a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma

6

8

7

7

0

28

 

a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

6

6

6

4

0

22

 

tagóvoda

 

 

 

 

 

 

 

Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma

 

 

 

 

 

0

 

Más településről bejáró gyermekek létszáma

 

 

 

 

 

0

 

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

 

 

 

 

 

0

 

a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma

 

 

 

 

 

0

 

a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

 

 

 

 

 

0

 

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

 

 

 

 

 

4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása

 

 

beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

fejlesztő foglalkozásban részesülő hátrányos helyzetű gyermekek száma

beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

fejlesztő foglalkozásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

Székhely

 

 

 

 

 

 

Csoport 1

14

 

6

12

 

7

Csoport 2

14

 

6

10

 

9

Összesen

28

0

12

22

0

16

A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek

5

 

3

2

 

2

A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

 

 

 

 

 

 

Tagóvoda

 

 

 

 

 

 

Csoport 1

 

 

 

 

 

 

Összesen

0

0

0

0

0

0

A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek

 

 

 

 

 

 

A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

 

 

 

 

 

 

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

 

 

 

 

 

 

Helyhiány miatt nem került elutasításra gyermek az óvodában. Az óvodában mint már korábban is említésre került magas a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A gyermekek részére a fejlesztő foglalkozásokon résztvevők gyermekek száma arányában 50%-os. Az adatokból pozitívan kitűnik, hogy az óvodából a beíratott gyermekek 20%-ot meghaladó hiányzása nem volt. Ez rámutat arra, hogy a gyermekek fejlődését a szülők a rendszeres óvodába járással fontosnak érzik, illetve a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleinél az óvodáztatási támogatás elérte a célját.


 

 

 

 

 

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma

 

tanév

Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma

általános iskolások száma

napközis tanulók száma

%

2010/2011

75

92

167

42

25,1%

2011/2012

78

89

167

32

19,2%

2012/2013

82

89

171

27

15,8%

2013/2014

 n.a.

n.a.

0

 

#ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

 

 

 


 


 


 

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

 

tanév

általános iskolai osztályok száma

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

általános iskolai feladat-ellátási helyek száma

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen

db

2010/2011

4

4

8

0

0

0

1

2011/2012

4

4

8

0

0

0

1

2012/2013

4

4

8

0

0

0

1

2013/2014

 

 

0

 

 

0

 

2014/2015

 

 

0

 

 

0

 

2015/2016

 

 

0

 

 

0

 

2016/2017

 

 

0

 

 

0

 

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

 

 

 

 

 


 


 

 

4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás

 

A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma

204

Más településről bejáró általános iskolások létszáma

94

Más településre eljáró általános iskolások létszáma

n.a.

Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma

112

Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma

105

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

 


 

4.4.10. számú táblázat – Iskolai körzethatár

 

Hány körzet van a településen

 

db

Iskolai körzetenkénti létszám és hh/hhh tanulók megoszlása

A körzet általános iskoláiba járó tanulók összlétszáma

A körzetbe járó hh tanulók létszáma

A körzetbe járó hh tanulók aránya a körzet tanulóinak össz-létszámához viszonyítva (%)

A körzetbe járó hhh tanulók tanulók létszáma

A körzetbe járó hhh tanulók aránya a körzet tanulóinak össz-létszámához viszonyítva (%)

A körzetbe járó hh tanulók létszáma a település hh tanulóinak össz-létszámához viszonyítva

A körzetbe járó hhh tanulók létszáma a település hhh tanulóinak össz-létszámához viszonyítva

 

171

120

70%

112

65%

70%

65%

Összesen

171

120

70%

112

65%

 

 

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

 

 

 

 

 


 

 

 

 

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

 

 

tanév

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban

 

%

 

2010/2011

27

100

 

2011/2012

20

100

 

2012/2013

25

100

 

2013/2014

n.a. 

n.a.

 

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

 


 

A településen a Széchenyi István Általános Iskola biztosítja a gyermekek iskolai ellátását. A gyermekek létszáma az előző évekhez képest szinte azonos létszámmal működik. Az iskola a környező települések gyermekei részére is biztosít iskolai ellátást, a bejáró diákok száma 94 fő. Az iskolában 4 osztályban 1-4 évfolyamon, 4 osztályban 5-8 évfolyamon folyik a tanítás. A hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 65-70%. Az iskola rendelkezik esélyegyenlőségi tervvel. Az iskolában 100%-os azoknak a gyermekeknek a száma, akik a 8. évfolyamot sikeresen befejezi. Az adatból és a pályakezdők adataiból is látszik, hogy mennyire fontos, hogy legalább a 8. általános iskolai évfolyamot fejezzék be a gyermekek sikeresen.


 

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)

 

4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek

 

 

Hiányzó létszám

Nem szaktanítást végző tanító

0

0

Szaktanítást végző tanítók száma

10

0

Szaktanítást végző tanárok száma

6

0

Gyógypedagógusok létszáma

0

0

Gyermekvédelmi felelős

1

0

Iskolaorvos

1

0

Iskolapszichológus

0

0

Kisegítő személyzet

3

0

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

 

 

A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nagyon magas száma esetleg indokolttá tehetné iskolapszichológus részleges-, vagy utazó pszichológus foglalkoztatását. Az iskola pszichológiai szolgáltatás a Nevelési Tanácsadó keretein belül működik, ugyanakkor a családok nehéz anyagi körülményeik miatt nehézkesen veszik igénybe ezt a szolgáltatást.


 

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs

 

4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban

 

2012-2013. tanév

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Telephely1 (szükség szerint, töröljön vagy szúrjon be plusz sorokat)

Tagozat meg-nevezése

Létszám

Napközis

Bejáró

Hátrányos helyzetűek létszáma

HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva

Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva

Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma

SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva

SNI tanulók számából a hhh tanulók száma

Évismétlők száma

Magán-tanulók száma

Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek

1. évfolyam A osztály

 

20

 

7

14

70%

14

70%

 

0%

 

 

 

 

2. évfolyam A osztály

 

17

 

9

12

71%

12

71%

 

0%

 

 

 

 

3. évfolyam A osztály

 

21

 

16

15

71%

12

57%

 

0%

 

 

 

 

4. évfolyam A osztály

 

24

 

10

19

79%

18

75%

 

0%

 

 

 

 

5. évfolyam A osztály

 

17

8

7

11

65%

10

59%

 

0%

 

 

 

 

6. évfolyam A osztály

 

22

8

12

14

64%

14

64%

 

0%

 

 

 

 

7. évfolyam A osztály

 

21

6

11

18

86%

17

81%

 

0%

 

 

1

 

8. évfolyam A osztály

 

29

1

20

17

59%

15

52%

 

0%

 

 

4

 

Összesen:

 

171

23

92

120

70%

112

65%

0

0%

0

0

5

0

Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az intézményben nincsen hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén. Az intézmények az esélyegyenlőséget szem előtt tartva, a gyermekek érdekeit védve végzik a munkájukat.


 


 


 

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések

 

4.4.14. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok

ISKOLA NEVE

2010

2011

2012

Országos kompetencia-mérés eredménye

Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

HHH tanulók átlaga

Országos átlag

Szövegértés

6. évfolyam

1309

1483

1359

1465

1508

1515

1472

8. évfolyam

1400

1577

1434

1418

1567

Matematika

6. évfolyam

1432

1498

1425

1486

1520

1503

1489

8. évfolyam

1559

1601

1665

1667

1612

 

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok


 

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

 

4.4.16. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában

 

tanév

Évfolyamismétlők aránya (%)

Magántanulók aránya (%)

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)

összlétszámon belül

HHH-tanulók körében

összlétszámon belül

HHH-tanulók körében

összlétszámon belül

HHH-tanulók körében

2008/2009

5

 

02.

2

1

1

2009/2010

0

0

2

2

0

0

2010/2011

0

0

0

0

1

1

2011/2012

4

04.

3

3

2

2

2012/2013

 

 

 

 

 

 

2013/2014

 

 

 

 

 

 

Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.4.17. számú táblázat – Hátránykompenzáló programok

 

tanév

tanodai program létszám

HH/ HHH tanulók létszáma

tehetséggondozó program

HH/ HHH tanulók létszáma

nyári tábor

HH/ HHH tanulók létszáma

Alapfokú művészetoktatás

HH/ HHH tanulók létszáma

2008/2009

 

 

szakkörök

43/40

40

22/18

 

 

2009/2010

 

 

szakkörök

45/42

0

0

62

38/28

2010/2011

 

 

szakkörök

53/51

60

30/30

42

23/20

2011/2012

 

 

szakkörök

64/60

0

0

57

29/28

2012/2013

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

 

 

 

 

 

 

A szolgáltatások területén a településen a hátrányos helyzetű gyermekek esetében a Gyermekjóléti Szolgálat nyújt hátránykompenzáló szolgáltatást kiemelt figyelemmel a fogyatékos gyermekek családjánál. A gondozások során információnyújtást, hivatalos ügyek intézésében való közreműködést, tanácsadást, közvetítést más szolgáltatóhoz végez a családgondozó, ezzel segítve a fogyatékos gyermekek életminőségének javításában. Továbbá részt vesz elhelyezési és felülvizsgálati tárgyalásokon, szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozását végzi, és eseti gondozást lát el. Az általános iskolai oktatásban integrált nevelés keretein belül tanulnak az SNI gyermekek.

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjrendszer a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételét támogatja az egyenlő esélyek érdekében.


 

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.


 

A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

 

beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A településen élő gyermekek között nagyon magas a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.

Az iskola a saját esélyegyenlőségi tervében foglaltak szerint jár el. A gyermekek részére hátránykompenzáló programok megszervezése.

A gyermekek viselkedésében megjelenik az agresszió.

Gyermeknyelven az erőszakmentességről.

A településen élő gyermekek tanulmányaik során az általános iskola 8 osztályát sikeresen elvégzik, a továbbtanulásánál némely szülő a családot megviselő nagy terhek árán tudja biztosítani a továbbtanulást gyermekének.

Az Arany János Tehetségkutató Program és a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj fenntartása.

Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei részére biztosítani kíván értékes kulturális programot.

Bérletes bábszínházi előadások látogatása

 

 

A hátrányos helyzetű gyermekek szülei kevésbé engedhetik meg, hogy különleges élményekhez jutassák gyermekeiket.

Gyermeknap az óvodában.

 

A hátrányos helyzetű gyermekek kevésbé rendelkeznek esztétikai élményekkel. A néptáncon keresztül erősíthető az önbizalmuk.

Táncház (szüreti, farsangi)

 

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége


 

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

 

Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez:

 

  • Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében.

  • a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv,

  • a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról,

  • a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról.

 


 

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.

 

Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is.

 

5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

 

év

Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

2008

426

370

n.a. 

n.a.

51

44

2009

353

378

n.a. 

n.a.

51

43

2010

420

387

n.a. 

n.a.

42

34

2011

428

385

n.a. 

n.a.

49

25

2012

n.a.

n.a.

n.a. 

n.a.

n.a.

n.a.

2013

 

 

 

 

 

 

Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nők száma alacsonyabb a munkanélküliek között, mint a férfiaké. A nők lehetősége a környéken jobb, mint a férfi munkavállalóké. A környéken a bányák bezárásával sokan munkanélküliek lettek, illetve a gyárakban is kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, mint korábban. A nők és a férfiak munkahelyzetére fontos tényező még, hogy a Somló hegy idény jelleggel, illetve állandó munkalehetősséggel is kínál munkát az itt élőknek.

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban


 

A foglalkoztatást segítő és képzési programokba a Munkaügyi Hivatal Ajkai kirendeltsége nyújt segítséget a nők részére.


 

c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei

 

5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei

 

év

munkanélküli nők száma

8 általánosnál alacsonyabb végzettségű

8 általános

szakiskola/szakmunkás-képző

gimnázium

érettségi

főiskola

egyetem

2008

44

n.a. 

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2009

43

n.a. 

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2010

34

n.a. 

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2011

25

n.a. 

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2012

n.a.

n.a. 

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2013

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

 

 

 

 

 

 

 

 

Nincs adat a hátrányos megkülönböztetésre a foglalkoztatás területén.

 

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)

A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából lényeges a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés, így e ponton belül szükséges a hozzáférés feltételeinek vizsgálata.

 

A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően - különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint óvodában, iskolában.

 

Bölcsőde

A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.

 

Családi napközi

A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása.

A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást.

 

 

Családi gyermekfelügyelet

A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában.

A családi gyermekfelügyelet a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést.

A családi gyermekfelügyelet keretében két évestől négy éves korig gondozható gyermek.

 

Házi gyermekfelügyelet

A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani.

 

Alternatív napközbeni ellátás

Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott,

- a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás,

- a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételekkel.

 

Óvoda

Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. (Nkntv. 8. §)13

 

 

Általános iskola

Az Nkntv. értelmében 2013. szeptember 1-étől az általános iskolában 16 óráig kell megszervezni a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A törvény 4. §-ának 4. pontjában rögzíti továbbá az egész napos iskola fogalmát, mely olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg.

 

Az adatgyűjtés célja, hogy feltérképezzük, milyen arányban tudják igénybe venni és veszik ténylegesen igénybe az adott településen az érintettek a bölcsődei, az óvodai szolgáltatásokat (vagy annak hiányában egy olyan közeli településen, ahol fogadják a gyerekeket). A gyesről, gyedről a munkába visszatérő szülők munkahelyei milyen mértékben veszik figyelembe a munkavállaló szülői feladatait, biztosít-e számukra rugalmasabb munkaidőt, egyéb könnyítéseket. Ha a kapott eredmények azt mutatják, hogy nem megfelelő a bölcsődei, óvodai férőhellyel való ellátottság, vagy a családbarát munkahelyek hiánya miatt nem tudják vállalni a szülők a munkaerőpiacra való visszatérést, akkor a foglalkoztatás elősegítése érdekében lépéseket kell tenni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások

 

év

3 év alatti gyermekek száma a településen

működő bölcsödék száma

bölcsődei férőhelyek száma

működő családi napközik száma

férőhelyek száma családi napközikben

férőhelyek összesen

önkor-mányzati

egyéb

2008

31

0

 

 

0

 

 

2009

33

0

 

 

0

 

 

2010

34

0

 

 

0

 

 

2011

38

0

 

 

0

 

 

2012

n.a.

0

 

 

0

 

 

2013

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

 

 

 

 

 

 

 

A településen nincsen bölcsődei ellátás, az óvodai ellátás biztosított.


 

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe


 

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

 

év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

0,5

57

114

2009

0,5

53

106

2010

0,5

58

116

2011

0,5

54

108

2012

0,5

57

114

2013

n.a. 

n.a.

#ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

 

 

 


 


 


 


 


 

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. A családon belüli erőszakról nincs önálló tényállás, a párkapcsolati erőszakra jelenleg a Büntető törvénykönyv különböző tényállásai vonatkoznak, ld. testi sértés, zaklatás, távoltartás.

 

5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

 

év

rendőrök riasztása családi viszályhoz

tényleges feljelentések száma

bírósági ítélet

2008

2

0

n.a.

2009

5

1

n.a.

2010

3

0

n.a.

2011

0

0

n.a.

2012

0

0

n.a.

2013

 

 

 

Forrás: Helyi adatgyűjtés

 

 

 


 


 

Az adatok száma nem mindig tükrözi a családon belüli erőszakot, mivel az érintettek nem minden esetben fordulnak a hatóságokhoz. A korábbi években gyakrabban fordult elő családon belüli erőszak, de a rendőrség kollégájával egyeztetve ez sajnos nem szűnt meg a településen, a tárgyévben is fordult már elő. A sértettek nem tájékozottak, hogy mit tehetnek, illetve nem mernek lépni a segítő szolgálatok és a hatóságok felé. A nők tájékoztatásának, illetve a társadalmi érzékenyítés lehetséges formáira (pl. felvilágosító programok már az iskolában, a terhesgondozáson; plakátokkal), de a megelőzésre tekintettel abban az esetben is szükséges hangsúlyt helyezni a tájékoztatásra, felvilágosító programokra, ha a nők elleni erőszakra vonatkozóan nem jelenik meg adat.


 


 


 


 


 


 


 


 


 


 

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)


 

5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

 

év

önkormányzati anyaotthon a településen

önkormányzati anyaotthon a település 50 km-es körzetében

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a településen

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében

2008

 0

0

0

1

2009

 0

0

0

2

2010

 0

0

0

2

2011

 0

0

0

2

2012

 0

0

0

2

2013

 0

0

0

 2

Forrás: Helyi adatgyűjtés

 

 

 

 


 

Krízishelyzetben a település közelében 2 anyaotthon található, ezek viszont általában teljes létszámmal működnek, így az elhelyezés nagyon nehéz a település közelében. Krízishelyzetben a családok a családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz fordulhatnak segítségért, illetve az országos területi elérhetőséggel az Országos Kríziskezelő és Információs telefonszolgálat nyújt segítséget, amely 24 órán belül nyújt elhelyezést a család számára.


 

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben


 

5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben

 

év

Képviselőtestület tagja

Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői

Közgyűlések tagjai

Férfi

Férfi

Férfi

2008

5

3

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2009

5

3

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2010

5

2

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2011

5

2

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2012

5

2

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2013

 5

2

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: Helyi adatgyűjtés

 

 

 

 

 

 


 

A településen a helyi közéletben jelen vannak a nők, két oktatási intézmény és a kultúrház vezetője is nő.


 

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések


 


 


 


 


 


 

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.


 

A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

 

beazonosított problémák

 

fejlesztési lehetőségek

 

Kis település révén a nők nem mindig fordulnak a hatóságokhoz, nem mernek segítséget kérni.

A rendőrség részéről tájékozató programok, teendők elvégzése.

Anya és gyermekeik közötti kötődés hiánya

A szülők és a gyermekek közötti kommunikációs kapcsolatok válsága.

Babaklub anyák, apák és gyermekeik részére.

 

 

 

 

 

 

 

 


 


 


 


 


 


 


 

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

A demográfiai adatokra vonatkozóan a települést bemutató fejezethez használt adattáblák további elemzése ajánlott. Itt hangsúlyt kell helyezni a demográfiai trendekre. További tábla az 1. számú mellékletben található ehhez a fejezethez.


 

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők vonatkozásában az alábbi jogszabályi rendelkezések irányadók:

 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer

  1. saját jogú; és

  2. hozzátartozói

nyugellátásokat biztosít.

 

A saját jogú nyugellátások körébe tartozik:

  1. az öregségi nyugdíj,

  2. a rehabilitációs járadék.

 

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás:

  1. az özvegyi nyugdíj;

  2. az árvaellátás;

  3. a szülői nyugdíj;

  4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint

  5. özvegyi járadék.

 

Időskorúak járadéka

A Szt. értelmében az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. A Szt. 25. §-a szerint az ellátást a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.

 

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

 

év

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

összes nyugdíjas

2008

108

179

287

2009

112

177

289

2010

106

173

279

2011

102

171

273

2012

n.a

n.a.

#ÉRTÉK!

2013

n.a

n.a.

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

 

 

Az idősek számából kitűnik, hogy a nők száma lényegesen magasabb, mint a férfiak száma.

 


 


 


 


 

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete


 

a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága


 

A településen az idős lakosság egy része alkalmi munkavállalással egészíti ki a nyugellátását. A nyugdíjas korosztály foglalkoztatottságára kevés az esély, hacsak nem rendelkezik olyan szaktudással, ami a hiányszakmák közé való.


 

b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen)


 

A településen nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása ritka, erre irányuló programok nincsenek a településen.


 

c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén


 

6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén

 

év

Regisztrált munkanélküliek száma

55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma

Tartós munkanélküliek száma

55 év feletti tartós munkanélküliek száma

%

%

2008

95

3

3%

42

0

0%

2009

94

3

3%

55

0

0%

2010

76

3

4%

43

0

0%

2011

74

7

9%

32

0

0%

2012

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

n.a.

0

#ÉRTÉK!

2013

n.a.

n.a.

#ZÉRÓOSZTÓ!

 n.a.

 n.a.

#ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

 

 

 

 

 

 


 


 

Az idősek sokkal nehezebben találnak munkát 50 év felett, mint a fiatalabb munkavállalók.


 


 


 


 


 


 

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés


 

a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

 

év

64 év feletti lakosság száma

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

%

2008

150

0

0%

2009

154

0

0%

2010

154

0

0%

2011

151

0

0%

2012

n.a.

0

#ÉRTÉK!

2013

 n.a.

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

 

Az idősek részére a háziorvosi ellátás biztosított, szakorvosi ellátások Devecser városban a szakrendelőben és Ajka városban a kórházban biztosított. Családsegítés és házi segítségnyújtás működik a településen, nappali ellátás nincsen a településen. A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybevevő önálló életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelően- lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete a saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés


 

6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

 

év

Mozielőadás látogatása

Színházelőadás látogatása

Múzeumi kiállítás megtekintése

Könyvtár látogatása

Közművelődési intézmény rendezvényén részvétel

Vallásgyakorlás templomban

Sportrendezvényen részvétel

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

alkalom

2008

0

6

1

89

28

57

3

2009

0

5

1

95

32

55

3

2010

0

3

0

63

20

58

4

2011

0

0

0

101

25

54

3

2012

0

0

0

97

34

58

4

2013

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: Helyi adatgyűjtés

 

 

 

 

 

 

 


 

A településen található kultúrház biztosít helyet a könyvtárnak, ahol az idősek megtalálhatják az érdeklődési körüknek megfelelő könyveket, folyóiratokat. Minden évben egy alkalommal megrendezésre kerül az Idősek napja, ahol közös vacsorával vendégeli meg az önkormányzat az időseket és zenés esttel zárul az ünneplés. Az idősek informatikai jártasságaik falun nem jellemző, az idős korosztály részére a kerti munkák elvégzése és a digitális Tv megjelenésével inkább a TV nézés a jellemző. A közelmúltban nyugdíjba vonult korosztályra jellemző inkább csak, hogy tudja használni a számítógépet, az internetet. A településen magas a 65 év feletti lakosság száma, de közülük nem jellemző, hogy használnák a számítógépet és az internetet.


 


 


 


 

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen


 

6.4. számú táblázat - Az időseket célzó programok a településen

 

év

Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma

2008

nyugdíjas klub (receptek megosztása, kézimunka)

2009

nyugdíjas klub (receptek megosztása, kézimunka)

2010

nyugdíjas klub (receptek megosztása, kézimunka)

2011

2012

 -

Forrás: Helyi adatgyűjtés

 


 

A nyugdíjas klub 2010. évig működött a településen, itt recepteket cseréltek, főzéssel kapcsolatosan beszélgettek, illetve kézimunkáztak. A Mi falunk a legjobb programon belül süteményes – és kézműves dolgaikat állították ki a nyugdíjas klub tagjai. A klub működésében nagy szerepet játszott a digitális televíziózás, a főző műsorokat inkább otthoni keretek között nézték.


 


 

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

 

 

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

 

beazonosított problémák

 

fejlesztési lehetőségek

 

Az idősek nem járnak össze, a klub megszűntével az idős lakosság csak a családi környezetében él.

Kirándulás szervezése az idősek részére a régebbi kapcsolatok ápolása érdekében. Idősek klubjának létrehozása.

Sok idős él a településen, és ők könnyebben válhatnak áldozattá a bűnelkövetések esetében.

Tájékoztatás a bűnmegelőzésről.

Az idősek nem ismerkednek az internet világával.

Internetes klub szervezése.

 

 

 

 

 

 


 

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

 

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái

A Fot. 15-16. §-a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult.

A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető.

Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti.


 

Fogyatékkal élő munkavállaló, aki

a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy

b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved.


 

Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki

a) rehabilitációs ellátásban részesül,

b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.

(Flt. 57/B §.)

 

Gyakori probléma, hogy kevés a foglalkoztatási lehetőség, nem megoldott a foglalkoztatáshoz szükséges akadálymentesítés, nem biztosítottak különleges eszközök és feltételek. A védett foglalkoztatás túlsúlya mutatkozik az integrált foglalkoztatással szemben. Probléma továbbá, ha nem áll rendelkezésre olyan foglalkozatási szakember, aki a fogyatékos személy állapotának ismeretében javaslatot tesz a foglalkoztatás jellegére és helyére. Amennyiben nincs képzett szakember, aki a munkahelyi beszoktatást kísérje, úgy sikertelen lehet a beszoktatás, amelynek következménye a fogyatékos munkavállaló alkalmatlanságának rövid időn belüli megállapítása. Mindezekre tekintettel javasolt folyamatosan felkutatni a fogyatékos munkavállalókkal is betölthető álláshelyeket, fogyatékosügyi mentor, tanácsadó foglalkoztatásával a fogyatékos személyek munkahelyi kisérésének biztosítani. Javasolt önkormányzati szakember ez irányú képzése, állami és civil munkaerő-piaci szolgáltató szervezet és a Munkaesély Szövetség bevonása a feladat megoldásába.

 

a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)

 

7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

 

év

megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma

egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

2008

23

n.a.

2009

22

n.a.

2010

18

n.a.

2011

n.a.

n.a.

2012

n.a.

n.a.

2013

 

 

Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

A településen nincsen olyan foglalkoztató, aki fogyatékkal élő személy foglalkoztatását tudná biztosítani. A közeli településen, Dobán található a Csolnoky Ferenc Kórház Rendelőintézet Pszichiátriai Rehabilitációs és Szocióterápiás Osztálya, ahol a településen lakó fogyatékkal élők közül páran dolgoznak. Az Ajkai Molnár Gábor Műhely Alapítványnál is dolgozik egy fő, aki a településen él.


 

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

 

Nincs adat arra vonatkozóan, hogy hátrányos megkülönböztetés történt volna a foglalkoztatás területén.


 

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok

 

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

 

év

Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

önkormányzati fenntartású intézményben

egyházi fenntartású intézményben

civil fenntartású intézményben

2008

0

0

0

2009

0

0

0

2010

0

0

0

2011

0

0

0

2012

0

0

0

2013

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével

 

 

Az Általános Iskolában egy fő fogyatékkal élő személy dolgozik ebben az évben. Külön szolgáltatások, illetve programok nincsenek a településen. Ajka városban a Molnár Gábor Óvoda Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és a korábban említett Molnár Gábor Műhely Alapítvány várja programjaival a fogyatékkal élőket. A településre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok a fogyatékos személyek létszámára vonatkozóan. A fogyatékos személyek ellátását, problémáit főként a család oldja meg.

 

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei

Ellátási formák:


 

  • Fogyatékossági támogatás: A Fot. 22. §-a alapján biztosított fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

 

  • Rokkantsági járadék: A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult.

 

  • Közlekedési kedvezmény: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult

 

  • Parkolási igazolvány: Parkolási igazolványra az a személy jogosult,

  1. aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott,

  2. aki látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak minősül,

  3. akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek, vagy aki vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül

  • Fogyatékos személyek számára biztosított alap- és szakosított ellátási formák:

Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás

Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon


 

7.2.1. táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények

 

1993. évi III. tv. (Szt.) alapján pénzbeli ellátás

Fogyatékos személyek száma

Időskorúak járadéka

0

Aktív korúak ellátása

32

Rendszeres szociális segély

3

Lakásfenntartási támogatás

95

Ápolási díj

8

Temetési segély

12

Átmeneti segély

80

Természetbeni ellátás

 

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP-től.

4

Közgyógyellátás
Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet.

26

Adósságkezelési szolgáltatás

0

Energia felhasználási támogatás

0

Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások

 

Fogyatékossági támogatás

n.a.

Rokkantsági járadék

26

Személygépkocsi átalakítási támogatás

n.a.

Közlekedési kedvezmény

14

Személygépkocsi szerzési kedvezmény

n.a

Parkolási igazolvány

n.a.

Forrás: helyi adatgyűjtés

 

 


 

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés

 

a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége

 

A településen az önkormányzat épülete nem akadálymentesített. Az óvoda és az iskola épülete részben akadálymentesített. A háziorvosi rendelő akadálymentesítése megtörtént. A kultúrház nem akadálymentesített épület.


 

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége

 

A településen házi segítségnyújtás elérhető, igénybe tudják venni a fogyatékkal élők. A sportprogramokra van lehetősége a fogyatékkal élőknek eljutni. A településen rendezett nyári szabadtéri programokon szintén van lehetőségük a fogyatékkal élőknek részt venni.


 

c) munkahelyek akadálymentesítettsége

 

Kötelezően jogszabályban előírt feladat ez a munkahelyek részére, de ez még nem minden esetben teljesül, az újonnan épített épületeknél már odafigyelnek az akadálymentesítettségre.


 

d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége

 

Busz és vonatközlekedést a kerekesszékkel közlekedő személyek nem tudják igénybe venni. A járdák egy része alkalmas arra, hogy a mozgáskorlátozottak tudják használni. A településen található park akadálymentes.


 

e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.)

 

A településen még nincsen falugondnoki busz, de a közeljövőben megvásárlásra kerül, ezzel könnyítve a fogyatékkal élők speciális közlekedését. A településen fogyatékosok nappali intézménye nem található.


 

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

 

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

 

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

 

beazonosított problémák

 

fejlesztési lehetőségek

 

A közintézmények akadálymentesítése nem minden esetben megoldott.

Pályázati források révén az intézmények akadálymentesítése.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

 

a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)

 

A településen a Polgárőr Egyesület működik. Továbbá a Somlóvásárhely Jövőjéért Egyesület, és a Somló és térsége Gyermekekért Egyesület működik a településen.


 

b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása

 

Az önkormányzat, az egyházi és civil szektor között jó az együttműködés.


 

c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség

 

Az önkormányzat és a térségi társulás között szintén jó a kapcsolat. Az önkormányzat képviselő –testülete döntött, hogy továbbra is a társulás keretein belül kívánja ellátni az eddig is a társulás által ellátott önkormányzati feladatokat. Az önkormányzat bérletbe adta egy ingatlanát Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás részére egészségfejlesztési programok lebonyolításához.


 

d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége

 

A Roma Kisebbségi Önkormányzat a mélyszegénységben élők és