Tartalom

 

 

 

 

 

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

 

 

Bevezetés

 

 

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Somlóvásárhely Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.

 

Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait¹, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira.

Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

 

 

A település bemutatása

 

Somlóvásárhely a 8-as főút mellett, a Somló hegy lábánál a turisztikai és az átutazó forgalom szempontjából is kitűnő helyen fekszik. Vásárhely Veszprém megye délnyugati részének jelentős történelmi hagyományokkal rendelkező települése, a középkorban mezőváros volt. A település a Szent Lampértról nevezett premontrei apácakolostor alapításával létrejött jobbágyfaluként keletkezett. A kolostor 1325-ben Károly Róbert királytól heti vásár tartására és helypénz szedésére kapott engedélyt, innen 1363 óta adatolható a Vásárhely elnevezése.

A településen korábban folyt régészeti kutatások tanúsága szerint a térség már az őskortól kezdve, az ókorban (római kori nyomok) és népvándorlás-korban (tumulus) lakott volt. A közép-és az újkorban hosszú ideig a megye székhelye. Középkori jelentőségét még inkább aláhúzza az a tény, hogy a királyok és törvénykezési napok Vásárhelyen voltak. A földesúri jogokat a mindenkori apátnő gyakorolta, de a város vezetését a 12 esküdtből álló városi tanács végezte, amelynek élén a bíró állt.

Történelme során a község többszöri névváltozást élt meg. A IX. században Durnava néven történik az említése, majd a XI. és XII. században már Tornava, illetve Torna néven volt ismeretes. 1270-ben Appachasomlyo az elnevezése, de 1365-ben megjelenik az Apachavasarhel és később a Vasarhel változat. 1687-ben találkozunk Székes-Vásárhely , majd 1775-ben Nagy Vásárhely elnevezéssel. Ezt követi a ma is használatos Somlóvásárhely helységnév.

A település várossá fejlődése majd visszaesése szorosan összefügg az apácakolostor sorsának alakulásával. Ezt a sorsot – ahogy a helységét is- a török veszély meghatározóan befolyásolta. A rendek feloszlatását követően nem voltak apácák Vásárhelyen.

A XVII. Század második felében megjelennek a céhek is. 1828-ban 28 kézművest tartottak számon, a kézművesipar gyorsan fejlődött.

A jobbágyfelszabadítás után 1857-ben kialakult a nagybirtokok nyomása következtében megindult a népesség elszegényedése és elvándorlása. 1921-1930 között 315 fővel csökkent a lakosság.

1945 a gazdasági szerkezet teljes átalakulásához vezetett. A magángazdálkodások felszámolása, a földosztás, majd a tsz-esítés következik.

Az 1800- as évek közepén 262 házból áll a település és 1773 a lakosságszám. Az 1785. évi összeíráshoz (821) viszonyítva ez emelkedést mutat, de ezt követően állandósul a csökkenés. 1890- ben 1920, 1910- ben 1646, 1941-ben 1544, 1960-ban 1560. 1997- ben csak 1150 a lakosok száma.

 

 

Az évszázadok alatt a település lakói szinte teljes számmal katolikus vallásúak. A vásárhelyi plébánia a legrégebbiekhez tartozik a megyében. Az egyházi anyakönyvvezetés 1703. február elsejével kezdődött. A ma már műemlék plébániatemplom alapkövét 1788. július 14-én helyezték el és 1791-ben szentelték fel.

A község szellemi élete a távoli múltba gyökerező. Iskoláját 1771-ben írják össze, de vannak dokumentumok, amelyek létezését már az 1740 előtti időre teszik. 1993. szeptember 1-jén vette fel Széchenyi István nevét. A településen található még a Kultúrház, melyben kapott helyet a község könyvtára, illetve itt kerülnek megrendezésre egyes kulturális programok.

Van háziorvosi és védőnői szolgálat, valamint egy fiókgyógyszertár, polgárőrség.

1993-ban létesült a vezetékes vízszolgáltatás és rendszeres a szemétszállítás. Megvalósult a vezetékes gázellátás, valamint a községnek az országos telefonhálózatba történő bekapcsolása.

Somlóvásárhely körjegyzőség korábban Somlójenő és Borszörcsök községek vonatkozásában látott el közigazgatási feladatokat. 2013. január 01. nappal a Somlóvásárhelyi Közös Önkormányzati Hivatal 7 településsel megalakult, majd 2013. március 01. naptól 11 település társult még hozzá, melyeken jelenleg látja el a közigazgatási feladatokat.

Somlóvásárhely közelében található a páratlan szépségű Somló-hegy és környezete, mely 1993-tól tájvédelmi körzetként kiemelt természetvédelmi oltalmat élvez. A hegy természeti értékeit és történelmi, kultúrtörténeti nevezetességeit mutatja be a botanikus Kitaibel Pál (1757-1817) nevét viselő, 3 km hosszú, 9 állomást felfűző tanösvény.

 

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén
	Fő	Változás
2007	1189
2008	1188	100%
2009	1198	101%
2010	1200	100%
2011	1202	100%
2012	1219	101%
2013		0%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

 

 

 

 

A táblázat adataiból is láthatjuk, hogy a település lakosság száma kis mértékben évről- évre növekszik.

 

2. számú táblázat - Állandó népesség
	fő			%
	nők	férfiak	összesen	nők	férfiak
nő	600	602	1202	50%	50%
0-2 évesek
0-14 éves	99	96	195	51%	49%
15-17 éves	31	23	54	57%	43%
18-59 éves	333	394	727	46%	54%
60-64 éves	41	34	75	55%	45%
65 év feletti	96	55	151	64%	36%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

 

 

 

 

 

 

 

A 2011-es évben nyilvántartott korcsoportok szerinti állandó népességi adatok tükrözik, hogy a településen a nők és a férfiak száma megegyező, a gyermekek és a 60 év feletti idősek száma közel azonos, illetve a 65 év feletti nők száma lényegesen magasabb, mint ebben a korcsoportban élő férfiak száma. Több egyedül élő idős nő él a településen.

3. számú táblázat - Öregedési index
	65 év feletti állandó lakosok száma (fő)	0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő)	Öregedési index (%)
2001	212	213	99,5%
2008	150	210	71,4%
2009	154	202	76,2%
2010	154	200	77,0%
2011	151	195	77,4%
2012	n.a.	n.a.	#ÉRTÉK!
2013	n.a.	n.a.	#ZÉRÓOSZTÓ!
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

 

 

 

Az öregedési index megmutatja, hogy amennyiben a 100 alatti az index értéke, akkor a túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, ha az index 100 feletti értékkel bír, akkor idősödő településről ad képet. A település 2008. évtől hasonló adatokat mutat, de összességében elmondható, hogy a településre a fiatalos népességszerkezet jellemző.

 

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások
	állandó jellegű odavándorlás	elvándorlás	egyenleg
2008	44	42	2
2009	45	36	9
2010	22	21	1
2011	36	31	5
2012	n.a.	n.a.	0
2013	n.a.	n.a.	0
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

 

 

 

Ezekből az adatokból látjuk, hogy a településre többen költöznek, de lényegében az elvándorlók és a költözők száma közel azonos évente. Az elköltözéseknél nagy szerepet játszik, hogy a település közelében nem találnak megfelelő munkahelyet, illetve több fiatal külföldi munkavállalás reményében ideiglenesen költözik el a településről.

 

5. számú táblázat - Természetes szaporodás
	élve születések száma	halálozások száma	természetes szaporodás (fő)
2008	9	12	-3
2009	13	11	2
2010	9	14	-5
2011	11	14	-3
2012	n.a.	n.a.	#ÉRTÉK!
2013	n.a.	n.a.	0
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

 

 

Sajnos ez a táblázat azt mutatja viszont, hogy a településen a halálozások száma magasabb, mint az élve születések száma.

 

 

Értékeink, küldetésünk

 

Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők részére minden olyan segítséget meg tudjunk adni, minden olyan lehetőséghez hozzájussanak, amellyel ebből a helyzetből saját erőforrásaikat megerősítve fel tudjanak emelkedni.

Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák iskolázottsága javuljon és munkahelyhez jussanak, aktív résztvevői legyenek a településünknek.

Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek sorsát, jövőjét.

Folyamatosan odafigyelünk az idősek biztonságosan éljenek a településen, és a pihenésüket, életüket életkorukhoz méltón tudják megélni.

Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén azonos eséllyel vállalhassanak munkát miközben gyermekeik részére biztosított az intézményi kereteken belüli gondoskodás.

Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élőkre, hogy a társadalom aktív tagjai lehessenek.

 

Célok

 

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

 

Somlóvásárhely település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:

az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,

a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,

a diszkriminációmentességet,

szegregációmentességet,

a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

 

 

A HEP helyzetelemző részének célja

 

 

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen.

E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat.

További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.

 

A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

 

A HEP IT célja

 

Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából.

További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt.

Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

 

 

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

 

1. Jogszabályi háttér bemutatása

 

1. 1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

 

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,

• a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és

• a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet

alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a

• a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)

• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)

• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)

• a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)

• az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)

• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)

• a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)

előírásaira.

 

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia.

 

Az EU 2020 stratégia²

 

Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

 

Nemzeti Reform Program³

 

Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek.⁴ A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett.

 

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia⁵

 

A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre.

 

„Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia⁶

 

 

A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke.

 

Roma Integráció Évtizede Program⁷

 

Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani.

 

Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik.

 

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.

Somlóvásárhely Község Önkormányzata a helyi rendeletében szabályozza az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő pénzbeli és természetbeni ellátások különböző formáit.

Közteherviselés, gépjárműadó, szemétszállítás terheli a lakosságot a jogszabályoknak megfelelve.

 

2. Stratégiai környezet bemutatása

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal

 

• Költségvetési koncepció – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § értelmében A jegyző, által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-áig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig - benyújtja a képviselő-testületnek, melyet a testület rendelet formájában hagy jóvá.

 

• Köznevelés-fejlesztési terv⁸ – A helyi önkormányzati feladat-ellátási rendszerben minden községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzatnak feladata, kötelezettsége volt, hogy gondoskodjék a településen élők részére arról, hogy az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás a rendelkezésükre álljon anélkül, hogy annak igénybevétele a szülők, illetve gyermekeik részére aránytalan teherrel járna. A köznevelésről szóló törvény alapján az állam gondoskodási kötelezettsége – az óvodai nevelés kivételével – megfogalmazódik. Már nem a kormányhivatalok készítik el a feladat-ellátási intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, hanem az oktatásért felelős miniszter. Az oktatásért felelős miniszter az Oktatási Hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével és a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével készíti el megyei szintű bontásban az intézményhálózat-működtetési és köznevelési-fejlesztési tervet. A települési önkormányzat kötelezettsége, hogy beszerezze a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, alkalmazotti közösségei, a szülői és diákszervezetei véleményét. Az oktatási hivatal s feladata az is, hogy a köznevelés-fejlesztési terv elkészítésekor a nemzetiséget érintő kérdésekben beszerezze az érintett települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzatok egyetértését (Mnkt. 24. §)

 

• Településrendezési terv – Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban 1997. évi LXXVIII. tv.) 6. §-a alapján a települési önkormányzat – a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint – a településrendezési feladatukat a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával látják el.

 

• Településszerkezeti terv - Az 1997. évi LXXVIII. törvény 10. §-a szerint a településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról.

 

 

 

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

A települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátásokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint társulás útján is biztosíthatják. Társulás keretein belül a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Devecseri központtal látja el a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást, a házi segítségnyújtást. A Szolgálatnak kéthetente szerdánként van ügyfélfogadása az Önkormányzatnál, illetve a gondozások során személyesen igény szerint, illetve a gondozási tervben foglaltak szerint keresik fel a családokat.

 

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

A településre vonatkozóan a korábbi évek adatait a Országos Területi és Területrendezési információs Rendszer (TEIR) adatbázis felhasználásával gyűjtöttem ki. A további adatokat egyrészt az önkormányzat rendelkezésre álló adatbázisokból gyűjtöttem ki, másrészt a HEP Fórum tagjai szolgáltattak adatot, illetve az adott célcsoportokat érintő adatokat nyilvántartó szerveket kerestem meg.

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

A mélyszegénységben élő, aki tartósan a létminimum szintje alatt él úgy, hogy iskolázottsága, családi és egyéb körülményei miatt szinte esélye sincs önerőből e helyzetből kitörni. A mélyszegénység problémájának meghatározása nagyon összetett, az okai lehetnek az alacsony iskolázottság, akár egyéni-, akár családi válsághelyzet, tartós munkanélküliség, a lakókörnyezeti hátrányok, a szegénység családokon keresztül történő átörökítése. Egyes elemzés szerint kb. mintegy másfél millió ember él mélyszegénységben ma Magyarországon, a gyermekek 22 százaléka nő fel olyan helyzetben, mely rontja az esélyeit, hogy ne szegényként kelljen élni.

 

A mélyszegénységben élők körébe tartozhatnak egyedülálló öregek, az alacsonyan iskolázottak, a tartós munkanélküliek, a roma népesség, a hajléktalanok, a gyerekek és a szenvedélybetegek. „Közös jellemzőjük, hogy a fennálló gazdasági-társadalmi körülmények között nem képesek alapvető életkörülményeik megteremtésére, illetve önerejükből nem képesek meglévő képességeik fejlesztésére sem. A felsorolt szereplők között azoknak a helyzete a legnehezebb, akik olyan kistelepüléseken élnek, ahonnan nehezen megközelíthetőek a környékbeli városok, agglomerációs körzetek.”

(Lásd. erről: 2009. évi együttes jelentés a szociális védelemről és a társadalmi befogadásról, http://ec.europa.eu/employment...)

 

E terület vonatkozásában a következőkben tekintsük át azokat az alapvető jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a foglalkoztatási és szociális, valamint egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáférés, a lakhatási körülmények javítását szolgálhatják.

• 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat.

• a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat.

• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása

• a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében.

 

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

 

A kivetett iparűzési adó és a befizetett iparűzési adó összege között nem túl nagy a különbség, a településen szinte teljes mértékben teljesítik a kivetett adók befizetését. A településen 268 adózó rendelkezik személygépkocsival, a kivetett gépjármű adó összegéből hozzávetőlegesen 70%-ot fizetnek meg. A településen végrehajtások kevés számban, kb. 20 esetben történtek, ami fizetési letiltásból adódott. A településen több kiskereskedelmi üzlet, vendéglátó ipari egység is található. A település közelében található Somló hegy időszakosan munkát ad az itt élő embereknek, illetve több beruházás is megvalósult az elmúlt években

 

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

 

A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is.

 

A fejezetre vonatkozó jogi szabályozás szerint a helyi önkormányzat az Flt. 8. §-a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során

a) közfoglalkoztatást szervez,

b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,

c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit,

d) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.

 

A helyi önkormányzat a Mötv. 15. §-a szerint feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását.

 

 

 

 

Hátrányos megkülönböztetés, előnyben részesítés a foglalkoztatás területén – Ebktv. 21. § - 23. §

Az Ebktv. fenti paragrafusai rögzítik, hogy egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz pl. a munkához jutás során, a munkához jutás felvételi eljárása keretében, stb.

Előfordulnak olyan speciális helyzetek, amikor indokolt, hogy a munkáltató különbséget tegyen helyzetük, tulajdonságuk, jellemzőjük alapján a munkavállalók között, ezért az Ebktv. értelmében nem minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének, ha az a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. A 23. § biztosítja annak a lehetőségét, hogy törvény, kormányrendelet, illetve kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére – a foglalkoztatási jogviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben – eltérjen az egyenlő bánásmód követelményétől, amennyiben ennek célja valamely hátrányosabb helyzetű csoporttal kapcsolatban előnyben részesítési szabályok meghatározása, pozitív diszkrimináció alkalmazása.

 

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma
év	15-64 év közötti lakónépesség (fő)			nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
	nő	férfi	összesen	nő		férfi		összesen
	fő	fő	fő	fő	%	fő	%	fő	%
2008	387	444	831	44	11,4%	51	11,5%	95	11,4%
2009	403	370	773	43	10,7%	51	13,8%	94	12,2%
2010	412	445	857	34	8,3%	42	9,4%	76	8,9%
2011	405	451	856	25	6,2%	49	10,9%	74	8,6%
2012	n.a.	n.a.	#ÉRTÉK!	n.a.	#ÉRTÉK!	n.a.	#ÉRTÉK!	#ÉRTÉK!	#ÉRTÉK!
2013			0		#######		#######	0	#######
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

 

Az előző évekhez képest megfigyelhető, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma a férfiak között lényegesen magasabb. Korábban szinte megegyezett a nők számával, ez az adat 2011. évben majdnem a duplájára nőtt. A közeli bányák bezárása, illetve a nagyobb cégek munkaerő igénye negatívan hatott a férfiak munkavállalására. Összességben nézve a számadatokat az előző évekhez képest a nyilvántartott álláskeresők száma viszont csökkent. Ez adódhat a közmunka programban eltöltött munkavállalásból is, illetve a Somló hegyen végzett alkalmi munkavállalásokból is.

 

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint
		2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017
nyilvántartott álláskeresők száma összesen	fő	95	94	76	74	#ÉRTÉK!	0	0	0	0	0
20 éves és fiatalabb	fő	7	4	1	3	n.a.
	%	7,4%	4,3%	1,3%	4,1%	#ÉRTÉK!	########	########	########	########	#########
21-25 év	fő	13	13	11	11	n.a.
	%	13,7%	13,8%	14,5%	14,9%	#ÉRTÉK!	########	########	########	########	#########
26-30 év	fő	18	12	10	6	n.a.
	%	18,9%	12,8%	13,2%	8,1%	#ÉRTÉK!	########	########	########	########	#########
31-35 év	fő	15	14	10	6	n.a.
	%	15,8%	14,9%	13,2%	8,1%	#ÉRTÉK!	########	########	########	########	#########
36-40 év	fő	14	19	11	11	n.a.
	%	14,7%	20,2%	14,5%	14,9%	#ÉRTÉK!	########	########	########	########	#########
41-45 év	fő	9	8	5	12	n.a.
	%	9,5%	8,5%	6,6%	16,2%	#ÉRTÉK!	########	########	########	########	#########
46-50 év	fő	8	11	17	11	n.a.
	%	8,4%	11,7%	22,4%	14,9%	#ÉRTÉK!	########	########	########	########	#########
51-55 év	fő	8	10	8	7	n.a.
	%	8,4%	10,6%	10,5%	9,5%	#ÉRTÉK!	########	########	########	########	#########
56-60 év	fő	3	3	3	7	n.a.
	%	3,2%	3,2%	3,9%	9,5%	#ÉRTÉK!	########	########	########	########	#########
61 év felett	fő	0	0	0	0	n.a.
	%	0,0%	0,0%	0,0%	0,0%	#ÉRTÉK!	########	########	########	########	#########

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

 

 

 

A táblázat rámutat arra, hogy a pályakezdő fiataloknak nagyobb esélyeik vannak a munkavállalásra, az aktív korú lakosság számában hasonlóak az adatok a korcsoportoknál, az 56 év feletti munkavállalók száma pár fővel emelkedett az elmúlt évekhez képest. Minél idősebb a munkavállaló, annál rosszabb a helyzete a munkaerőpiacon.

 

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya
év	nyilvántartott/regisztrált munkanélküli			180 napnál régebben regisztrált munkanélküli
	fő			fő			%
	nő	férfi	összesen	nő	férfi	összesen	Nő	férfi	összesen
2008	44	51	95	19	23	42	43,2%	45,1%	44,2%
2009	43	51	94	21	34	55	48,8%	66,7%	58,5%
2010	34	42	76	23	20	43	67,6%	47,6%	56,6%
2011	25	49	74	13	19	32	52,0%	38,8%	43,2%
2012	n.a.	n.a.	#ÉRTÉK!	n.a.	n.a.	#ÉRTÉK!	#ÉRTÉK!	#ÉRTÉK!	#ÉRTÉK!
2013	n.a.	n.a.	0	n.a.	n.a.	0	########	########	#########
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

Ez a táblázat jól megmutatja, hogy a munkanélküliség problémájában a tartós munkanélküliség jelentős a településen. A nyilvántartott álláskeresők számából közel fele tartós munkanélküli, bár számadataiban csökkent az előző évekhez képest. A csökkenésben nagy szerepe lehet a Közmunka programnak. A számadatokból kitűnik, hogy a 2009 –es és 2010-es évben, a válság időszaka érintette a települést is, ekkor meg is haladta a tartós munkanélküliek száma az 50 %-ot a regisztrált munkanélküliek számához képest.

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma
év	18-29 évesek száma			Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma
	nő	férfi	összesen	nő		Férfi		összesen
	fő	fő	fő	fő	%	fő	%	fő	%
2008	102	116	218	3	2,9%	4	3,4%	7	3,2%
2009	103	118	221	3	2,9%	2	1,7%	5	2,3%
2010	106	123	229	4	3,8%	2	1,6%	6	2,6%
2011	105	120	225	3	2,9%	4	3,3%	7	3,1%
2012	n.a.	n.a.	#ÉRTÉK!	n.a.	#ÉRTÉK!	n.a.	#ÉRTÉK!	#ÉRTÉK!	#ÉRTÉK!
2013	n.a.	n.a.	0	n.a.	########	n.a.		0	########
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

 

 

 

A munkalehetőségek száma, a szakmai tapasztalatlanság, és az iskolai végzettség befolyásolja a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését. Sok esetben megállapítható, hogy a munkaerő-piaci kereslet és kínálat nem illeszkedik egymáshoz, emiatt nehezebb a fiatalok pályakezdése. A munkaerőpiac egyre magasabb elvárásokat állít a pályakezdő fiatalok elé. A családi és szociokulturális háttér jelentős mértékben meghatározza a fiatalok elhelyezkedésének esélyeit, bár ezt az oktatási rendszer próbálja ellensúlyozni. A munkaerőpiacon a jobb helyzetből kikerülő fiatalok nagyobb eséllyel indulnak, mint az eleve nehezebb helyzetből elhelyezkedni próbáló fiatalok. Ez a táblázat jól mutatja, hogy a nyilvántartott pályakezdők száma alacsony a településen. A pályakezdők rugalmasabbak és piacképesebb a végzettségük, nincsen még családjuk és nincsen vissza tartó körülmény, ami miatt a településen akarnának maradni.

 

 

 

 

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség
év	15 éves és idősebb lakosság száma összesen				15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma					általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma
	összesen		nő	férfi	összesen		nő		férfi	Összesen				nő			férfi
	fő		fő	fő	fő		fő		fő	fő		%		fő	%		fő		%
2001	956		480	476	771		403		368	185		19,4%		77	16,0%		108		22,7%
2011	1007		501	506	#ÉRTÉK!		n.a.		n.a.	#ÉRTÉK!		#ÉRTÉK!		#ÉRTÉK!	#ÉRTÉK!		#ÉRTÉK!		#ÉRTÉK!
Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint
év		nyilvántartott álláskeresők száma összesen				A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint
						8 általánosnál alacsonyabb végzettség					8 általános					8 általánosnál magasabb iskolai végzettség
		Fő				fő		%			fő		%			fő		%
2008		95				3		3,2%			45		47,4%			47		49,5%
2009		94				2		2,1%			51		54,3%			41		43,6%
2010		76				2		2,6%			34		44,7%			40		52,6%
2011		74				2		2,7%			37		50,0%			35		47,3%
2012		#ÉRTÉK!				n.a.		#ÉRTÉK!			n.a.		#ÉRTÉK!			n.a.		#ÉRTÉK!
2013		0						#########					##########					##########
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

 

 

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők
év	általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma	8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma
	fő	Fő	%
2009	0	0	#ZÉRÓOSZTÓ!
2010	0	0	#ZÉRÓOSZTÓ!
2011	0	0	#ZÉRÓOSZTÓ!
2012	n.a.	n.a.	#ÉRTÉK!
2013			#ZÉRÓOSZTÓ!
Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

 

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában
év	középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen	szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők		szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők		gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők
	fő	fő	%	fő	%	fő	%
2009	0	0	#ZÉRÓOSZTÓ!	0	#ZÉRÓOSZTÓ!	0	#ZÉRÓOSZTÓ!
2010	0	0	#ZÉRÓOSZTÓ!	0	#ZÉRÓOSZTÓ!	0	#ZÉRÓOSZTÓ!
2011	0	0	#ZÉRÓOSZTÓ!	0	#ZÉRÓOSZTÓ!	0	#ZÉRÓOSZTÓ!
2012	0	0	#ZÉRÓOSZTÓ!	0	#ZÉRÓOSZTÓ!	0	#ZÉRÓOSZTÓ!
2013	0	0	#ZÉRÓOSZTÓ!	0	#ZÉRÓOSZTÓ!	0	#ZÉRÓOSZTÓ!
Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

 

A településen a nyilvántartott álláskeresők közül a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma pár fő. A nyilvántartott álláskeresők száma közül szinte azonos számban vannak, akik a 8 általános iskolai, illetve ennél magasabb végzettséggel rendelkeznek. A településen érintett nyilvántartott álláskeresők részére célirányos 8 általános iskolai végzettségre épülő piacképes képzésekre lenne szükség. Start munka keretében ilyen oktatás nincsen a településen. A településen felnőtt oktatás nincsen, tudomásom szerint a közelben lévő Devecser városban tervezik a felnőtt oktatás keretein belüli képzések megvalósítását intézményi kereteken belül. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők foglalkoztatására minimális az esély a munkaerő-piacon, ezeknek az embereknek a munkalehetősége a közfoglalkoztatásban és az idénymunkákban történik.

 

c) közfoglalkoztatás

3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
év	Közfoglalkoztatásban résztvevők száma	Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest	Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma	Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest
2010	28	3.2%	6	7.5%
2011	33	3.8%	8	10%
2012	48	n.a.	11	9.1%
2013
Forrás: Önkormányzat adatai

 

 

A közfoglalkoztatottak közül közel 10 %-a a roma lakosság köréből tevődik ki, mely adatgyűjtésben a Cigány Kisebbségi Önkormányzat nyújtott adatot.

 

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)

3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások
év	regisztrált vállalkozások száma a településen	Kiskereskedelmi üzletek száma	vendéglátóhelyek száma	állami szektorban foglalkoztatottak száma	kivetett iparűzési adó	befizetett iparűzési adó	működő foglalkoztatási programok száma helyben	foglalkoztatási programokban részt vevők száma
2008	54	9	9	3	7.961.842	7.690.215	0	0
2009	56	7	9	3	8.258.700	7.925.145	0	0
2010	69	5	8	3	7.534.885	7.215.350	0	0
2011	69	5	8	3	10.241.354	10.033.093	0	0
2012	76	n.a.	n.a.	4	12.207.427	11.525.350	0	0
2013
Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai

 

A településen a vállalkozások száma elég magasnak mondható. A településen található kis üzletek és vendéglátó egységek a település lakóit kiszolgálják, bár sokan járnak át vásárolni a közelben található kis városba Devecserre, illetve Ajkára vásárolni, ahol nagyobb hipermarketek, illetve piac is található. A településen jó esélye lenne egy rendszeres időközönként tartható helyi kispiacnak, ahol a településen élő emberek árulhatnák a saját kertjeikben megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket idényszerűen a kerttel nem rendelkező lakosok, vagy idelátogatók részére. Erre korábban már pár alkalommal volt lehetőség. A Somló helyen több beruházás is indult az elmúlt években. Az egyik a Somlón borászattal foglalkozó nagy cég bor-, illetve pezsgő palackozó beruházása. Másik nagyobb beruházás egy pálinkafőző üzem létrehozása volt. A Somló hegyen nagyobb beruházást jelentett még a hegyi utak betonozása, ezzel jobb turisztikai helyzetbe hozva a Somló hegy adottságait. Összességében a Somló hegy nyújtotta adottságokra mind turisztikai, mind munkahelyteremtés céljából érdemes figyelemmel lenni.

 

 

3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés
	elérhetőség átlagos ideje autóval	autóbusz járatpárok száma munka-napokon	átlagos utazási idő autóbusszal	vonat járatok átlagos száma munkanapokon	átlagos utazási idő vonattal	Kerékpár úton való megközelíthetőség	átlagos utazási idő kerékpáron
Legközelebbi centrum	15 perc	19	30 perc	6	20 perc	0	0
Megye-székhely	40 perc	2	1 óra	6	1 óra	0	0
Főváros	2 óra	2	3 óra	1	3 óra	0	0
Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai

A település lakói nagy részben a közeli városokba jár el dolgozni, Ajkára és Devecserbe. Ezek a települések jól megközelíthetők buszjárattal hétköznap, hétvégéken a buszközlekedés lényegesen kevesebb. A dolgozók egy része vonattal jár dolgozni. A vonatközlekedés száma csökkent az előző évekhez képest, nagyobb rendezvényeknél célszerű a MÁV Zrt-vel egyeztetni, hogy messzebbről utazók részére vonatokat biztosítson. A településen a közintézményekben általában helyi lakosok dolgoznak nagyrészt.

 

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük

3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok
	van/nincs	Felsorolás
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen	van	Közmunka
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban	van	Első munkahely garancia program, TÁMOP támogatások, pályakezdők munkatapasztalat szerzési támogatása
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen	nincs
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban	van	TÁMOP bérköltség és bértámogatás
Forrás: helyi adatgyűjtés

 

A hátrányos helyzetűként definiálhatjuk a pályakezdő fiatalokat a mai Magyarországon. Fontos, hogy a munkahelyteremtés szempontjából a munkaerő-piaci programoknál kellő figyelmet kapjanak. A településen az „Első Munkahely Garancia” program, ami segíti a fiatalokat. A programoknál el kell mondani, hogy a jelentkezők nem mindig felelnek meg az adott feltételeknek. Olyan programokra lenne szükség, amely konkrét célcsoportoknak szólnak. Somlóvásárhely közelében lévő Devecser Városban 2013. szeptember hónaptól tervezik, hogy felnőtt szakképző intézetet hoznak létre, ahol OKJ-s képzések keretein belül szerezhetnek szakmát a jelentkezők.

 

f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)

3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek
	van/nincs	Felsorolás
felnőttképző programok a településen	van	közfoglalkoztatási képzés
felnőttképző programok a vonzásközpontban	van	munkaviszonyban nem állók képzése
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen	nincs
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban	van	humán szolgáltatás, munkatanácsadás, pályaorientációs tanácsadás
Helyi foglalkoztatási programok a településen	van	Start program, közmunka
Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban	van	közmunka,Start munka
Forrás: helyi adatgyűjtés

A településen szakiskolai képzések nincsenek, Ajka városában a Szent- Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban van lehetőség felnőttképzéseken szakmát szerezni. A településen élő munkanélküliek számára pozitív változás lesz, hogy 2013. július 01. naptól Devecserben lesz a Munkaügyi Kirendeltsége Ajka város helyett. A munkanélküliek számára sokkal közelebb és elérhetőbb Devecser városa és talán a programokat is a kistelepüléseken élőkhöz jobban tudják majd alakítani. Somlóvásárhely településen jelenleg 15 fő vesz részt Start munkában.

 

g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása

 

A mélyszegénységben élők és a romák esélyei az elhelyezkedésben eleve a hátrányos helyzetűkből adódóan is rosszabb. A településen a közfoglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek közül kerülnek ki, ők igazán mélyszegénységben élnek, hiszen havonta 22.800,- Ft azaz összegben, amiből meg kell hogy éljenek. A roma származású személyek nincsenek a településen nyilvántartva, tehát erről nincsen releváns adat.

 

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Törvénybe ütközik hátrányosan megkülönböztetni életkoruk, fogyatékosságuk, valamint nemi, vallási, illetve faji hovatartozásuk alapján embertársainkat. Sok esetben találkozhattunk olyan álláshirdetéssel, ahova életkor szerint, illetve nemi hovatartozást jelöltek meg, szerencsére ezeknek a hirdetéseknek a száma már csökkent.

 

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. §-a és 47. §-a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók:

 

• Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély.

• Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

• Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás.

 

Álláskeresők támogatása

A támogatott képzésben részesíthető személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat az Flt. 14. §-a rögzíti.

A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt. 16. §- alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén.

Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújtható az Flt. 17. §-a szerint a legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében.

A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt. 18. §-a rendelkezik, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltató

Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt. 25. §-a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek.

Az Flt. 30. §-a szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési támogatást kell megállapítani a jogszabályban rögzített feltételek esetén.

Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés állapítható meg az Flt. 32. §-a szerint.

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma
év	15-64 év közötti lakónépesség száma	segélyben részesülők fő	segélyben részesülők %
2008	831	3	0,4%
2009	773	18	2,3%
2010	857	8	0,9%
2011	856	2	0,2%
2012	n.a.	n.a.	#ÉRTÉK!
2013	n.a.	n.a.	#ZÉRÓOSZTÓ!
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma
év	nyilvántartott álláskeresők száma	álláskeresési járadékra jogosultak
	fő	fő	%
2008	87	28	32,2%
2009	98	16	16,3%
2010	74	8	10,8%
2011	74	14	18,9%
2012		4	#ZÉRÓOSZTÓ!
2013			#ZÉRÓOSZTÓ!
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

 

Az álláskeresési segélyben részesülők száma nagyon alacsony. A rendszeres jövedelem nélkül élők nem minden esetben jutnak hozzá a támogatásokhoz. Ehhez való információnyújtás nagyban szerepet játszana az esélyegyenlőségeik növeléséhez.

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma
év	rendszeres szociális segélyben részesülők		Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)		Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett	Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást
	fő	15-64 évesek %-ában	fő	munkanélküliek %-ában
2008	32	3,8	21
2009	27	3,4	27
2010	28	3,2	22
2011	28	3,2	25
2012	20		31
2013
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

 

 

A rendszeres szociális segélyben részesültek száma elég magas a településen. A településen élők közül nem jellemző, hogy önkéntes munkát vállaljanak, ahhoz hogy a 30 nap munkaviszonyt tudjanak igazolni.

 

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

 

E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

 

3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány
év	összes lakásál- lomány (db)		bérlakás állomány (db)			szociális lakásállo-mány (db)		egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)
		ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma			ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma		ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma		ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma
2008	453	0	0		0	0	0
2009	453	0	0		0	0	0
2010	455	0	0		0	0	0
2011	457	0	0		0	0	0
2012
2013
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

 

 

 

3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság
év	Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma	Hajléktalanok száma
2008	0	0
2009	0	0
2010	0	0
2011	0	0
2012	0	0
2013
Forrás: önkormányzati adatok

 

3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők
év	lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma	adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008	19	0
2009	30	0
2010	38	0
2011	82	0
2012	95	0
2013
Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

 

A településen elégtelen lakáskörülmények közötti lakás nincsen. A településen nem jellemző a bérlakás, illetve nincsen szociális lakás. Az egyéb lakáscélra használt ingatlanok a településen nem találhatóak, a Somló hegyen külterületen található pincékben (melyek közül egy néhány nagyon jól felszerelt) lakik néhány lakos. Az eladósodottságról nincsen adat.

A Somló hegyen élők áramszolgáltatással ellátottak, a közutak jelenleg is felújítások alatt vannak. Postai szolgáltatásban részesülnek, a településen lévő közintézményeket, közösségi közlekedést könnyen megközelíthetik. A téli időszakban is biztosítva van az utak járhatósága.

A településen hajléktalan személy nincs.

A településen a lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma jelentősen megemelkedett az előző évekhez képest. Ez szorosan összefügg a tartós munkanélküliség problémájával, a válság időszakával és az egyre magasabb rezsi kiadásokkal is. Továbbá összefügghet még azzal is, hogy a lakosság korábban nem rendelkezett kellő információval a lakásfenntartási támogatásról.

Az infrastrukturális helyezet: villanyszolgáltatás, vezetékes ivóvíz ellátás, vezetékes telefonhálózat, szemétszállítás, szelektív hulladékgyűjtési lehetőség van, autóbusz- illetve vonatközlekedés biztosított.

 

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

 

Településünkön szegregátum nincsen.

 

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

E fejezet jogszabályi környezetét az alábbiakban foglaljuk össze. Elsőként kiemeljük az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:

a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,

b) a fogorvosi alapellátásról,

c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,

d) a védőnői ellátásról,

e) az iskola-egészségügyi ellátásról.

 

A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik

a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról,

b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását,

c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát,

d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket.

 

A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat.

 

Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás.

 

Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény.

 

Az Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során.

Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát.

 

A fenti jogszabályok mentén és a mellékletben található adattáblák kitöltésével szükséges az alábbi pontok szerint e fejezet szöveges kifejtése.

 

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás
év	Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma	Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma	házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
2008	1	0	0
2009	1	0	0
2010	1	0	0
2011	1	0	0
2012	1	0	0
2013
Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
év	közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008	35
2009	33
2010	34
2011	36
2012	40
2013	n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

 

 

 

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma
év	ápolási díjban részesítettek száma
2008	9
2009	10
2010	10
2011	9
2012	9
2013	n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

 

Háziorvosi szolgáltatás biztosított a településen, az orvos látja el a betegeket Somlóvásárhelyen kívül, még Somlójenő településen is. Hátrányos Somlóvásárhely településének, hogy nincsen gyermekorvosi ellátás. Somlóvásárhely lakossága szakorvosi ellátás egy részét Devecserben is igénybe veheti, illetve Ajkán a Kórházban. A közelben Tüskeváron működik még Mentőállomás, mely szintén gyors beavatkozást tud nyújtani a betegek számára. Somlóvásárhely település lakói számára hétköznap 16 órától és hétvégéken 24 órában, Devecserben orvosi ügyelet biztosítja az orvosi ellátást. A településen a fogszakorvosi ellátás biztosításának szervezése folyamatban van. A településen védőnői szolgálat is elérhető, a védőnő Somlójenő községben és a Somló hegyen is ellátja feladatát.

 

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés

 

A település lakossága számára a népegészségügyi, gyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés biztosított, mindenkinek lehetősége van az egészségügyi ellátórendszer keretein belül igénybe venni. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan bérbeadásáról döntött a közelmúltban, amely szűrőprogramokhoz biztosít helyet.

 

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés

 

A településen élők részére az egészségügyi ellátórendszer biztosít hozzáférést az egészségügyi rehabilitációs ellátásokhoz. A fejlesztő ellátáshoz való hozzáférés Ajka városban található Nevelési Tanácsadó keretein belül, és a helyi általános iskolában fejlesztőpedagógus segíti azokat a gyermekeket, akik részére javasolják a foglalkozásokat.

 

d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése

 

Az óvodában közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megfelelve történik az étkeztetés.

 

e) sportprogramokhoz való hozzáférés

 

A sportprogramokhoz való hozzáférés a településen az iskola keretein belül van a gyermekek részére.

 

 

 

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

 

A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a település minden lakója számára elérhető. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat Társulás keretein belül a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat látja el, így a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást, a házi segítségnyújtást. A Szolgálatnak kéthetente szerdánként van ügyfélfogadása az Önkormányzatnál, illetve a gondozások során személyesen igény szerint, illetve a gondozási tervben foglaltak szerint keresik fel a családokat. A kliensek segítséget kapnak az anyagi problémáikkal kapcsolatos ügyintézéshez, segítő beszélgetéssel a mentális problémák, illetve a családi kapcsolati problémák enyhítéséhez. Falugondnoki autó megvásárlása folyamatban van a településen.

 

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor

 

Hátrányos megkülönböztetésre, az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére a szolgáltatások nyújtásakor nem volt példa, ilyen ügyben nem indult eljárás.

 

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül

 

A település rendeletében szabályozta, hogy a temetési segély nyújtásakor különös méltánylást nyújt.

 

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

a) közösségi életszínterei, fórumai

 

A településen a közösségi életszínterei között lehet említeni a munkahelyeket, az oktatási intézményeket, a sportrendezvényeket, a templomot, a könyvtárat, melyek különböző korcsoportoknak adnak teret. A közösségi élet a településen ünnepélyek alkalmával a Falunapon, a Somlói Napok rendezvényein bontakozik ki. A rendezvényeknek a faluban található főtér, illetve a Somló hegy közelségében lévő külterületi ingatlan ad helyet. A településen élők problémáikat, kérdéseiket, a település életét érintő javaslataikat az igény szerint felmerülő Falugyűlés keretein belül tehetik meg.

 

b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)

 

Az emberek társadalmi együttélésük során többnyire alkalmazkodnak egymáshoz, ez egy kialakult normarendszeren, illetve viselkedési szabályokon alapszik. Az adott társadalomban elfogadott normáktól eltérő viselkedést, deviáns viselkedésnek (mint pl. a bűnöző, alkoholizáló, kábítószer-fogyasztó, stb.) nevezzük. A településen a közbiztonság javítása érdekében helyi Polgárőr Egyesület működik. A településen több ponton kamerarendszer került kialakításra, mely a törvényi előírásoknak megfelelően működik. Etnikai konfliktusokról nincsen információ.

 

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)

 

Az Európai Unió az önkéntes munkát az aktív európai állampolgárság egyik eszközének tekinti. Sok esetben az önkéntesek vannak jelen, amikor más nem tud segíteni,vagy amíg a hatóságok részéről a segítség megérkezik. Felbecsülhetetlen az önkéntes munka társadalmi hasznossága. A településen korábban 2010. évben árvíz és vörösiszap katasztrófa során fogott össze a falu lakossága.

 

 

 

 

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal

 

A településen roma nemzetiségi önkormányzat működik. A kapcsolat a helyi önkormányzat és a roma nemzetiségi önkormányzat között megfelelően működik.

 

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

 

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák	fejlesztési lehetőségek
A település nem valósult meg a szennyvízhálózat kiépítése.	Szennyvízhálózat kiépítése.
Magas a tartós munkanélküliség, a mélyszegénységben élők a falu adta lehetőségeit (kiskertek megművelése) nem használják ki.	CKÖ segítségével a mélyszegénységben elő lakosság részére vetőmag biztosítása.

 

 

 

 

 

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)

Az alábbiakban segítségül elsőként áttekintjük a gyermekek helyzetének elemzéséhez kapcsolódó definíciókat és szabályozást.

 

Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont)

 

A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés).

 

A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.

 

• Pénzbeli és természetbeni ellátások:

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

c) a gyermektartásdíj megelőlegezése,

d) az otthonteremtési támogatás,

e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás.

 

• A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:

a) a gyermekjóléti szolgáltatás,

b) a gyermekek napközbeni ellátása,

c) a gyermekek átmeneti gondozása.

 

• A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások:

a) az otthont nyújtó ellátás,

b) az utógondozói ellátás,

c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.

 

• A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések:

a) a védelembe vétel,

b) a családbafogadás,

c) az ideiglenes hatályú elhelyezés,

d) az átmeneti nevelésbe vétel,

e) a tartós nevelésbe vétel,

f) a nevelési felügyelet elrendelése,

g) az utógondozás elrendelése,

 

 

 

 

 

• Az ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak:

a) a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szervek és személyek (Gyvt. 16. §),

b) a fővárosi főjegyző,

c) a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője,

d) a helyettes szülő, nevelőszülő,

e) a gyermekjogi képviselő, illetve amennyiben a gyermek panaszának orvoslása érdekében feltétlenül szükséges a betegjogi képviselő, illetve az ellátottjogi képviselő,

f) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,

g) a gyermekvédelmi szakértői bizottság.

 

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-éig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni⁹. A 2013. szeptember 1-éig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát és az ily módon előállított statisztikai adatokat minden év október 31-ig megküldi az illetékes kormányhivatal részére (Nktvr. 27-29. §)¹⁰

 

 

 

 

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 18. § (1) a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. §-a szerint.

 

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: A támogatásra az rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és

1. nyugellátásban,

2. korhatár előtti ellátásban,

3. szolgálati járandóságban,

4. balettművészeti életjáradékban,

5. átmeneti bányászjáradékban,

6. időskorúak járadékában vagy

7. olyan ellátásban

részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. (Gyvt. 20/B. § (1))

 

Kedvezményes gyermek-étkeztetés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére.

Óvodáztatási támogatás: A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki

• a gyermekét legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt, továbbá

• gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és

• akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll

pénzbeli támogatást folyósít. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a gyámhatósági eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. (Gyvt. 20/C. § (1), (2))

 

Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek: Elsősorban a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény szerinti menedékjogot kérő, menekült, menedékes, oltalmazott vagy humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező gyermekek helyzetére szükséges kitérni. A menedékes - rászorultsága esetén - jogosult a befogadás anyagi feltételeire, valamint ellátásra és támogatásra. A menekültügyi hatóság, valamint a jegyző az ellátásra, támogatásra vonatkozóan határozattal dönt (2007. évi LXXX. törvény, 32. §).

 

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete

 

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
év	védelembe vett 18 év alattiak száma	Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül	veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008	15	8	17
2009	7	0	7
2010	8	1	10
2011	7	0	14
n.a.	n.a	n.a.
2013	n.a.	n.a	n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

A veszélyeztetett gyermekek száma duplája a védelembe vett gyermekek számának. A 0-18 év közötti gyermekek számának 10 %-a a veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek száma. A veszélyeztetett gyermekek száma növekedett az évek során. Ugyanakkor a következő táblázatban foglaltak alapján több szociálisan rászoruló gyermek él a településen, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma sokkal magasabb száma sejteti mindezt. A veszélyeztetettség meghatározását is a területen dolgozó szakemberek is máshogy értelmezik. A családgondozók részére sok segítséget nyújtanak a szakma standardjei, de mivel minden eset más, így a veszélyeztetettség mértékét is máshogyan ítélhetik meg.

 

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
év	Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma	Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma	Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma	Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma	Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
2008	133		0	0	215
2009	126		0	0	40
2010	129		0	0	29
2011	98		0	0	41
2012
2013
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

 

 

 

 

A településen nagyon magas számot jelez a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma, a 0-18 év közötti gyermekek számának csaknem a fele. Az évek során 2011. évben csökkent a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma. Összességében elmondható, hogy a településen nagyon magasak ezek az adatok, melyek azt tükrözik, hogy a munkanélküliség hatásai itt érhetőek utol a településen. A rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma a beiskolázás időszakára tehető, amikor is a családok számára nehézséget okoz a gyermekek elindítása az iskolába.

 

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya

Somlóvásárhelyen a gyermekek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban és óvodáztatási támogatásban részesülhetnek a jogszabályoknak megfelelően a családok. Az óvodáztatási támogatásban részesítettek száma fokozatosan emelkedett, 2009. év és 2012. év között 2,5- szeres lett. Ez az adat arra utal, hogy a szülők megismerték ezt az ellátást és tudatosan járatják óvodába a gyermekeiket. Az önkormányzat az Arany János Tehetséggondozó Program és a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer keretein belül támogatja a gyermekek tanulmányainak előmenetelét.

 

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya

 

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma
év	Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda	Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam	50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam	Ingyenes tankönyv-ellátásban részesülők száma	Óvodáztatási támogatásban részesülők száma	Nyári étkeztetésben részesülők száma
2008	27	51	19	124	0	0
2009	34	72	19	122	6	0
2010	39	96	16	130	9	38
2011	35	109	9	130	14	0
2012	28	112	8	129	15	0
2013	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

 

Az óvodában is és az iskolában is a támogatások igénybe vehetők. Az óvodában elmondható, hogy 27 és 39 gyermek közötti létszámban veszik igénybe az ingyen étkeztetést. Ez a szám elég magas a későbbiekben a 4.4.3. táblázatban a gyermeklétszámhoz képest, ez az arány 60%-70%-os. Az iskolai adatok között hasonló értékeket kapunk. Elmondható az is, hogy a településen a rászoruló családok hozzájutnak a támogatásokhoz a településen.

 

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

 

A településen nem él nem magyar állampolgársággal rendelkező gyermek.

 

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége

 

A településen nem található szegregátum.

 

 

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése

 

Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:

a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,

b) a fogorvosi alapellátásról,

c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,

d) a védőnői ellátásról,

e) az iskola-egészségügyi ellátásról.

A gyermekek számára nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás, szociális ellátások: A hatályos jogi szabályozás alapján a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A szolgáltatás elvi alapjai, működésére vonatkozó szabályozók jogszabályi kereteit a Gyvt., valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet adják. A gyermekjóléti szolgáltatást az adott fenntartó (önkormányzat, kistérségi társulás, egyház, civil szervezet, stb.) gyermekjóléti szolgálat által biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének jelentős része eléri az adott település valamennyi gyermekét, szolgáltató és megelőző funkcióval bír. Tevékenységét összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgálat az általa ellátott településrészen, településen figyelemmel kíséri valamennyi, 0-18 éves gyermek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét.

 

• A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái

a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde,

b) a családi napközi,

c) a családi gyermekfelügyelet,

d) a házi gyermekfelügyelet,

e) az alternatív napközbeni ellátás.

 

• A gyermekek átmeneti gondozása keretében – kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja – a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról, vagyis teljes körű ellátásáról kell gondoskodni.

 

• Fogyatékos gyermekek ellátáshoz történő hozzáférése: a szakértői bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. A Szt. rendelkezése szerint a nappali ellátás keretében gondoskodni kell többek közt a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek napközbeni tartózkodásáról, étkeztetéséről.

 

• Gyermekétkeztetés: Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető (Gyvt. 151. §). Ezen szabályokat kell alkalmazni a nyári szociális gyermekétkeztetés esetében is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)

 

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma
év	védőnői álláshelyek száma	Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008	0.5	57
2009	0.5	53
2010	0.5	58
2011	0.5	54
2012	0.5	57
2013	n.a.	n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

 

 

 

A településen védőnői szolgálat biztosított, a védőnő Somlóvásárhely településen kívül még Somlójenőben is ellátja a szolgálatot. A védőnői státusz az évek alatt ellátott a településeken. A védőnő napi szinten elérhető a településen, látja el a munkáját. Az iskolában a védőnői szűrés 2 évenként történik és minden páros osztályra vonatkozóan. A védőnő tisztasági vizsgálatot végez minden osztályban havonta egy alkalommal, ahol probléma van ott havonta 2 alkalommal. Egészségfejlesztés minden hónapban egyszer történik. Az óvodában a szűrések hasonlóak, mint az iskolában. A védőnő és a háziorvos között a kapcsolattartás mindennapos. Havi egy alkalommal a védőnő megszervezi a baba-mama klubot.

 

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)

 

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői
év	Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma	Háziorvos által ellátott személyek száma	Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma	Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma
2008	0	8555	0	1440
2009	0	9423	0	1480
2010	0	9575	0	1814
2011	0	9569	0	1672
2012	0	9571	0	1686
2013	n.a	n.a.	n.a.	n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

 

A településen háziorvos van, aki ellátja a gyermekeket is, mivel a településen nincsen házi gyermekorvos.

 

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok

 

	4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
	év	családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma	családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma
	2008	0	0
	2009	0	0
	2010	0	0
	2011	0	0
	2012	0	0
	2013
	Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

Bölcsőde és családi napközi nem található a településen.

 

d) gyermekjóléti alapellátás

 

A gyermekjóléti alapellátás a gyermekek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermekek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. A gyermekjóléti alapellátást a településen a társulás keretében látja el a szolgálat. A családgondozó több településen is lát el családgondozást. A családgondozó rendszeresen a gondozási tervben foglaltak szerint látogatja a családokat, illetve kéthetente tart ügyfélfogadást az önkormányzat épületében. A családgondozások során a családgondozó egyszerre több problémával találkozik, illetve problémák sokkal összetettebbek és súlyosságuk növekvő tendenciát mutat. A településen nem működik Biztos Kezdet háza, illetve nincsen lehetőség helyettes szülő igénybevételére.

 

e) gyermekvédelem

 

A gyermekvédelmi rendszerben együttműködésre kötelezett jelzőrendszeri tagok között rendszeres kapcsolat alakult ki. Évente több alkalommal találkoznak észlelő- és jelzőrendszeri megbeszéléseken, illetve személyesen és telefonon állandó rendszeres a kapcsolattartás.

 

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

 

Krízishelyzetben a családok a családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz fordulhatnak segítségért, illetve az országos területi elérhetőséggel az Országos Kríziskezelő és Információs telefonszolgálat nyújt segítséget, amely 24 órán belül nyújt elhelyezést a család számára.

 

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés

 

A gyermekek a településen az egészségfejlesztési-, sport programokhoz többnyire az iskola keretein belül jutnak hozzá. Kirándulásokon szintén az iskola keretein belül vesznek részt a gyermekek. A fiataloknak konditermet biztosít az önkormányzat, és a költségeket is finanszírozza.

 

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv

 

Az önkormányzat 250 adagos konyhát működtet az óvoda épületében. Nyári gyermekétkeztetés egy alkalommal volt a településen az elmúlt 5 év alatt, ingyenes tankönyv támogatásban a 4.1.3. számú táblázatban foglaltak szerinti számban részesülnek a gyermekek.

 

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei

 

Nincs információ arról, hogy volt-e észrevétel hátrányos megkülönböztetés, illetve egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a szolgáltatások tekintetében.

 

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül

A szolgáltatások területén a településen a hátrányos helyzetű gyermekek esetében a Gyermekjóléti Szolgálat nyújt hátránykompenzáló szolgáltatást. A gondozások során információnyújtást, hivatalos ügyek intézésében való közreműködést, tanácsadást, közvetítést más szolgáltatóhoz végez a családgondozó. Továbbá részt vesz elhelyezési és felülvizsgálati tárgyalásokon, szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozását végzi, és eseti gondozást lát el.

 

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége

Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók:

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló

(Nkntv. 4. §-ának 13. pontja)

 

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a köznevelésben: ld. a 4.1. pontban foglalt definíciót.

 

Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

 

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők csoportja (Nkntv. 4. § 25. pont)

 

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók

 

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek (Nkntv. 4. § 3. pont).

 

Aránytalan teher

 

Ha a nevelés, a nevelés-oktatás körülményei az átlagos körülményekhez képest - a gyermek, a tanuló életkorát és sajátos nevelési igényeit figyelembe véve - lényegesen nehezebbek vagy jelentős költségnövekedést okoznak a gyermeknek, tanulónak vagy a szülőnek (Nkntv. 4. § 2. pont)

 

A lenti, a)-e) pontokban foglalt szempontok során a következőkre szükséges figyelemmel lenni:

 

Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, illetve amelyhez közvetve – így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján – hozzájárul.

Az Ebktv. alapján mindenkit egyenlő bánásmód illet meg az oktatással és képzéssel kapcsolatban, így különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

A jogellenes elkülönítés (szegregáció) leggyakrabban az oktatásban tapasztalható. Éppen ezért a törvény szerint hátrányos megkülönböztetésnek minősül a bármely csoporthoz tartozó személyek elkülönítése egy oktatási, nevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban, csoportban, beleértve azt is, ha az elkülönítés számarányukhoz viszonyítva lényegesen nagyobb arányban érinti a csoport tagjait, mint a többi tanulót. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti valamely személy vagy csoport olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat.

 

A halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek, tanulók elkülönítése társaiktól sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ezért szükséges figyelemmel kísérni a működési körzetek kialakítását, az iskolai felvételi eljárást, az egyes csoportok, osztályok összetételét.

Ha a településen több általános iskola, tagintézmény működik, akkor az általános iskolai körzeteket úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya a nevelési-oktatási intézményekben. Ha a településen, kerületben több általános iskola működik, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb 15 százalékponttal lehet magasabb, mint az általános iskolába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település, kerület egészére kiszámított aránya. Nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító iskolának az az általános iskola, amely körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körzeti aránya túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, feltéve hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya elérné az 50%-ot és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez. Előnyben részesítési kötelezettségként jelenik meg az a rendelkezés, mely szerint ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. A felvételi körzet kialakítására vonatkozó szabályozás a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 24-25. §-ában található.

 

A körzethatárok kialakításánál és a beiskolázásnál az Ebktv. vonatkozó paragrafusait is figyelembe kell venni. Ebben segít eligazodni az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 2/2007. (III. 23.) TT sz. állásfoglalása: Az etnikai alapú iskolai szegregációt nem csupán a tényleges, hanem a jogsértő által feltételezett etnikai hovatartozás alapján is el lehet szenvedni. A szegregáció megvalósulásának nem feltétele az elkülönített csoporttal szembeni hátrány, csupán a törvényben meg nem engedett elkülönítés.” A jogellenes, elkülönített oktatás még abban az esetben is jogszerűtlen, ha teljes mértékben azonos feltételek biztosításával történik. A jogellenes elkülönítés minden aktivitást nélkülöző fenntartása is megvalósíthatja a jogsértést.

A HEP során tehát nemcsak a hátrányos helyzet és halmozottan hátrányos helyzet adataival, hanem valamilyen aggregált formában vagy becslésekre alapozott, civil kontroll vagy kisebbségi képviselet biztosításával is visszaigazolt, etnikai adatközléssel is foglalkozni kell.

 

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magántanulóvá nyilvánítása esetén fokozott körültekintéssel kell eljárni. A jogalkotó szándéka az volt, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magántanulóvá nyilvánítását és az ezzel gyakran együtt járó lemorzsolódás megelőzhető legyen. Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét (Nkntv. 45. §).

 

Integrációs felkészítés Pedagógiai Rendszere¹¹ (IPR)

A szociális hátrányok enyhítése, a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése érdekében az általános iskola és a középfokú iskola képességkibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. A képesség-kibontakoztató felkészítésben a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű tanuló vehet részt¹². Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára fejlesztő programot szervez, melynek keretében a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet folytat.

A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő program megvalósítása az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program alapján zajlik. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 171. § - 173. §)

 

Az Nkntv. 47. §-a alapján sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléséről, iskolai felkészítéséről a szakértői bizottság szakértői véleménye szerint kell gondoskodnia az óvodának, iskolának. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, a tanuló iskolai nevelése-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt történhet. A gyermek, tanuló integrált vagy speciális intézményi keretek között történő nevelését, oktatását a szakértői bizottság által kiadott véleményben foglalt állásfoglalás alapján lehet és kell biztosítani. Az ezzel ellentétes gyakorlat jogsértő mind a Nkntv., mind pedig az egyenlő bánásmód követelményét tekintve.

 

A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak kötelező és ajánlott létszáma a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. IX. fejezetében található, a rendelkezés 2013. szeptember 1-ig hatályos. Ezt követően a nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszámát az Nkntv. 2. számú melléklete tartalmazza.

 

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása

 

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG						db
Az óvoda telephelyeinek száma						1
Hány településről járnak be a gyermekek						3
Óvodai férőhelyek száma						60
Óvodai csoportok száma						2
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):						7-16.30
A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()						július-augusztus, jegyző engedélye alapján
Személyi feltételek						Fő	Hiányzó létszám
Óvodapedagógusok száma						4
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma						4
Gyógypedagógusok létszáma
Dajka/gondozónő						2	1
Kisegítő személyzet						4
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
év	3-6 éves korú gyermekek száma	óvodai gyermekcsoportok száma	óvodai férőhelyek száma	óvodai feladat-ellátási helyek száma	óvodába beírt gyermekek száma			óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
2008	54	2	60	1				0
2009	53	2	60	1				0
2010	54	2	60	1				0
2011	50	2	60	1				0
2012	45	2	60	1				0
2013
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

 

4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele
2012-2013. év			3 éves	4 éves		5 éves	6 éves		7 éves	Összesen
székhely
Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma			16	9		11	9		0	45
Más településről bejáró gyermekek létszáma			6	2		2	7		0	17
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)										0
a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma			6	8		7	7		0	28
a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma			6	6		6	4		0	22
tagóvoda
Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma										0
Más településről bejáró gyermekek létszáma										0
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)										0
a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma										0
a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma										0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása
	beíratott hátrányos helyzetű gyermekek létszáma	az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)			fejlesztő foglalkozásban részesülő hátrányos helyzetű gyermekek száma			beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma			az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)			fejlesztő foglalkozásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
Székhely
Csoport 1	14				6			12						7
Csoport 2	14				6			10						9
Összesen	28	0			12			22			0			16
A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek	5				3			2						2
A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)
Tagóvoda
Csoport 1
Összesen	0	0			0			0			0			0
A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek
A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

 

Helyhiány miatt nem került elutasításra gyermek az óvodában. Az óvodában mint már korábban is említésre került magas a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A gyermekek részére a fejlesztő foglalkozásokon résztvevők gyermekek száma arányában 50%-os. Az adatokból pozitívan kitűnik, hogy az óvodából a beíratott gyermekek 20%-ot meghaladó hiányzása nem volt. Ez rámutat arra, hogy a gyermekek fejlődését a szülők a rendszeres óvodába járással fontosnak érzik, illetve a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleinél az óvodáztatási támogatás elérte a célját.

 

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma
tanév	Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma	Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma	általános iskolások száma	napközis tanulók száma
	fő	fő	fő	fő	%
2010/2011	75	92	167	42	25,1%
2011/2012	78	89	167	32	19,2%
2012/2013	82	89	171	27	15,8%
2013/2014	n.a.	n.a.	0		#ZÉRÓOSZTÓ!
Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

 

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai
tanév	általános iskolai osztályok száma			általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban			általános iskolai feladat-ellátási helyek száma
	1-4 évfolyamon	5-8 évfolyamon	összesen	1-4 évfolyamon	5-8 évfolyamon	összesen	db
2010/2011	4	4	8	0	0	0	1
2011/2012	4	4	8	0	0	0	1
2012/2013	4	4	8	0	0	0	1
2013/2014			0			0
2014/2015			0			0
2015/2016			0			0
2016/2017			0			0
Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

 

4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás
A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma	204
Más településről bejáró általános iskolások létszáma	94
Más településre eljáró általános iskolások létszáma	n.a.
Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma	112
Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma	105
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

 

4.4.10. számú táblázat – Iskolai körzethatár
Hány körzet van a településen		db
Iskolai körzetenkénti létszám és hh/hhh tanulók megoszlása	A körzet általános iskoláiba járó tanulók összlétszáma	A körzetbe járó hh tanulók létszáma	A körzetbe járó hh tanulók aránya a körzet tanulóinak össz-létszámához viszonyítva (%)	A körzetbe járó hhh tanulók tanulók létszáma	A körzetbe járó hhh tanulók aránya a körzet tanulóinak össz-létszámához viszonyítva (%)	A körzetbe járó hh tanulók létszáma a település hh tanulóinak össz-létszámához viszonyítva	A körzetbe járó hhh tanulók létszáma a település hhh tanulóinak össz-létszámához viszonyítva
	171	120	70%	112	65%	70%	65%
Összesen	171	120	70%	112	65%
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

 

	4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban
	tanév	8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban
		fő	%
	2010/2011	27	100
	2011/2012	20	100
	2012/2013	25	100
	2013/2014	n.a.	n.a.
	Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

 

A településen a Széchenyi István Általános Iskola biztosítja a gyermekek iskolai ellátását. A gyermekek létszáma az előző évekhez képest szinte azonos létszámmal működik. Az iskola a környező települések gyermekei részére is biztosít iskolai ellátást, a bejáró diákok száma 94 fő. Az iskolában 4 osztályban 1-4 évfolyamon, 4 osztályban 5-8 évfolyamon folyik a tanítás. A hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 65-70%. Az iskola rendelkezik esélyegyenlőségi tervvel. Az iskolában 100%-os azoknak a gyermekeknek a száma, akik a 8. évfolyamot sikeresen befejezi. Az adatból és a pályakezdők adataiból is látszik, hogy mennyire fontos, hogy legalább a 8. általános iskolai évfolyamot fejezzék be a gyermekek sikeresen.

 

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)

 

4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek
	Fő	Hiányzó létszám
Nem szaktanítást végző tanító	0	0
Szaktanítást végző tanítók száma	10	0
Szaktanítást végző tanárok száma	6	0
Gyógypedagógusok létszáma	0	0
Gyermekvédelmi felelős	1	0
Iskolaorvos	1	0
Iskolapszichológus	0	0
Kisegítő személyzet	3	0
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

 

A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nagyon magas száma esetleg indokolttá tehetné iskolapszichológus részleges-, vagy utazó pszichológus foglalkoztatását. Az iskola pszichológiai szolgáltatás a Nevelési Tanácsadó keretein belül működik, ugyanakkor a családok nehéz anyagi körülményeik miatt nehézkesen veszik igénybe ezt a szolgáltatást.

 

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs

 

4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban
2012-2013. tanév
Telephely1 (szükség szerint, töröljön vagy szúrjon be plusz sorokat)	Tagozat meg-nevezése	Létszám	Napközis	Bejáró	Hátrányos helyzetűek létszáma	HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva	Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma	HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva	Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma	SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva	SNI tanulók számából a hhh tanulók száma	Évismétlők száma	Magán-tanulók száma	Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek
1. évfolyam A osztály		20		7	14	70%	14	70%		0%
2. évfolyam A osztály		17		9	12	71%	12	71%		0%
3. évfolyam A osztály		21		16	15	71%	12	57%		0%
4. évfolyam A osztály		24		10	19	79%	18	75%		0%
5. évfolyam A osztály		17	8	7	11	65%	10	59%		0%
6. évfolyam A osztály		22	8	12	14	64%	14	64%		0%
7. évfolyam A osztály		21	6	11	18	86%	17	81%		0%			1
8. évfolyam A osztály		29	1	20	17	59%	15	52%		0%			4
Összesen:		171	23	92	120	70%	112	65%	0	0%	0	0	5	0
Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR

 

 

Az intézményben nincsen hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén. Az intézmények az esélyegyenlőséget szem előtt tartva, a gyermekek érdekeit védve végzik a munkájukat.

 

 

 

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések

 

4.4.14. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok

ISKOLA NEVE	2010		2011		2012
Országos kompetencia-mérés eredménye	Iskola átlaga	Országos átlag	Iskola átlaga	Országos átlag	Iskola átlaga	HHH tanulók átlaga	Országos átlag
Szövegértés
6. évfolyam	1309	1483	1359	1465	1508	1515	1472
8. évfolyam	–	–	1400	1577	1434	1418	1567
Matematika
6. évfolyam	1432	1498	1425	1486	1520	1503	1489
8. évfolyam	–	–	1559	1601	1665	1667	1612

 

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

 

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

 

4.4.16. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában
tanév	Évfolyamismétlők aránya (%)		Magántanulók aránya (%)		Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)
	összlétszámon belül	HHH-tanulók körében	összlétszámon belül	HHH-tanulók körében	összlétszámon belül	HHH-tanulók körében
2008/2009	5		02.	2	1	1
2009/2010	0	0	2	2	0	0
2010/2011	0	0	0	0	1	1
2011/2012	4	04.	3	3	2	2
2012/2013
2013/2014
Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

 

4.4.17. számú táblázat – Hátránykompenzáló programok
tanév	tanodai program létszám	HH/ HHH tanulók létszáma	tehetséggondozó program	HH/ HHH tanulók létszáma	nyári tábor	HH/ HHH tanulók létszáma	Alapfokú művészetoktatás	HH/ HHH tanulók létszáma
2008/2009			szakkörök	43/40	40	22/18
2009/2010			szakkörök	45/42	0	0	62	38/28
2010/2011			szakkörök	53/51	60	30/30	42	23/20
2011/2012			szakkörök	64/60	0	0	57	29/28
2012/2013
Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

 

A szolgáltatások területén a településen a hátrányos helyzetű gyermekek esetében a Gyermekjóléti Szolgálat nyújt hátránykompenzáló szolgáltatást kiemelt figyelemmel a fogyatékos gyermekek családjánál. A gondozások során információnyújtást, hivatalos ügyek intézésében való közreműködést, tanácsadást, közvetítést más szolgáltatóhoz végez a családgondozó, ezzel segítve a fogyatékos gyermekek életminőségének javításában. Továbbá részt vesz elhelyezési és felülvizsgálati tárgyalásokon, szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozását végzi, és eseti gondozást lát el. Az általános iskolai oktatásban integrált nevelés keretein belül tanulnak az SNI gyermekek.

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjrendszer a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételét támogatja az egyenlő esélyek érdekében.

 

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

 

A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák	fejlesztési lehetőségek
A településen élő gyermekek között nagyon magas a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.	Az iskola a saját esélyegyenlőségi tervében foglaltak szerint jár el. A gyermekek részére hátránykompenzáló programok megszervezése.
A gyermekek viselkedésében megjelenik az agresszió.	Gyermeknyelven az erőszakmentességről.
A településen élő gyermekek tanulmányaik során az általános iskola 8 osztályát sikeresen elvégzik, a továbbtanulásánál némely szülő a családot megviselő nagy terhek árán tudja biztosítani a továbbtanulást gyermekének.	Az Arany János Tehetségkutató Program és a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj fenntartása.
Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei részére biztosítani kíván értékes kulturális programot.	Bérletes bábszínházi előadások látogatása
A hátrányos helyzetű gyermekek szülei kevésbé engedhetik meg, hogy különleges élményekhez jutassák gyermekeiket.	Gyermeknap az óvodában.
A hátrányos helyzetű gyermekek kevésbé rendelkeznek esztétikai élményekkel. A néptáncon keresztül erősíthető az önbizalmuk.	Táncház (szüreti, farsangi)

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

 

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

 

Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez:

 

• Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében.

• a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv,

• a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról,

• a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról.

 

 

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.

 

Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is.

 

5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
év	Munkavállalási korúak száma		Foglalkoztatottak		Munkanélküliek
	férfiak	nők	férfiak	nők	férfiak	nők
2008	426	370	n.a.	n.a.	51	44
2009	353	378	n.a.	n.a.	51	43
2010	420	387	n.a.	n.a.	42	34
2011	428	385	n.a.	n.a.	49	25
2012	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
2013
Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nők száma alacsonyabb a munkanélküliek között, mint a férfiaké. A nők lehetősége a környéken jobb, mint a férfi munkavállalóké. A környéken a bányák bezárásával sokan munkanélküliek lettek, illetve a gyárakban is kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, mint korábban. A nők és a férfiak munkahelyzetére fontos tényező még, hogy a Somló hegy idény jelleggel, illetve állandó munkalehetősséggel is kínál munkát az itt élőknek.

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban

 

A foglalkoztatást segítő és képzési programokba a Munkaügyi Hivatal Ajkai kirendeltsége nyújt segítséget a nők részére.

 

c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei

 

5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei
év	munkanélküli nők száma	8 általánosnál alacsonyabb végzettségű	8 általános	szakiskola/szakmunkás-képző	gimnázium	érettségi	főiskola	egyetem
2008	44	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
2009	43	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
2010	34	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
2011	25	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
2012	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
2013
Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

 

Nincs adat a hátrányos megkülönböztetésre a foglalkoztatás területén.

 

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)

A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából lényeges a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés, így e ponton belül szükséges a hozzáférés feltételeinek vizsgálata.

 

A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően - különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint óvodában, iskolában.

 

Bölcsőde

A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.

 

Családi napközi

A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása.

A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást.

 

 

Családi gyermekfelügyelet

A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában.

A családi gyermekfelügyelet a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést.

A családi gyermekfelügyelet keretében két évestől négy éves korig gondozható gyermek.

 

Házi gyermekfelügyelet

A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani.

 

Alternatív napközbeni ellátás

Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott,

- a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás,

- a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételekkel.

 

Óvoda

Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. (Nkntv. 8. §)¹³

 

 

Általános iskola

Az Nkntv. értelmében 2013. szeptember 1-étől az általános iskolában 16 óráig kell megszervezni a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A törvény 4. §-ának 4. pontjában rögzíti továbbá az egész napos iskola fogalmát, mely olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg.

 

Az adatgyűjtés célja, hogy feltérképezzük, milyen arányban tudják igénybe venni és veszik ténylegesen igénybe az adott településen az érintettek a bölcsődei, az óvodai szolgáltatásokat (vagy annak hiányában egy olyan közeli településen, ahol fogadják a gyerekeket). A gyesről, gyedről a munkába visszatérő szülők munkahelyei milyen mértékben veszik figyelembe a munkavállaló szülői feladatait, biztosít-e számukra rugalmasabb munkaidőt, egyéb könnyítéseket. Ha a kapott eredmények azt mutatják, hogy nem megfelelő a bölcsődei, óvodai férőhellyel való ellátottság, vagy a családbarát munkahelyek hiánya miatt nem tudják vállalni a szülők a munkaerőpiacra való visszatérést, akkor a foglalkoztatás elősegítése érdekében lépéseket kell tenni.

 

5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások
év	3 év alatti gyermekek száma a településen	működő bölcsödék száma	bölcsődei férőhelyek száma		működő családi napközik száma	férőhelyek száma családi napközikben	férőhelyek összesen
			önkor-mányzati	egyéb
2008	31	0			0
2009	33	0			0
2010	34	0			0
2011	38	0			0
2012	n.a.	0			0
2013
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

 

A településen nincsen bölcsődei ellátás, az óvodai ellátás biztosított.

 

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

 

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
év	védőnők száma	0-3 év közötti gyermekek száma	átlagos gyermekszám védőnőnként
2008	0,5	57	114
2009	0,5	53	106
2010	0,5	58	116
2011	0,5	54	108
2012	0,5	57	114
2013	n.a.	n.a.	#ZÉRÓOSZTÓ!
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

 

 

 

 

 

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. A családon belüli erőszakról nincs önálló tényállás, a párkapcsolati erőszakra jelenleg a Büntető törvénykönyv különböző tényállásai vonatkoznak, ld. testi sértés, zaklatás, távoltartás.

 

5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak
év	rendőrök riasztása családi viszályhoz	tényleges feljelentések száma	bírósági ítélet
2008	2	0	n.a.
2009	5	1	n.a.
2010	3	0	n.a.
2011	0	0	n.a.
2012	0	0	n.a.
2013
Forrás: Helyi adatgyűjtés

 

 

Az adatok száma nem mindig tükrözi a családon belüli erőszakot, mivel az érintettek nem minden esetben fordulnak a hatóságokhoz. A korábbi években gyakrabban fordult elő családon belüli erőszak, de a rendőrség kollégájával egyeztetve ez sajnos nem szűnt meg a településen, a tárgyévben is fordult már elő. A sértettek nem tájékozottak, hogy mit tehetnek, illetve nem mernek lépni a segítő szolgálatok és a hatóságok felé. A nők tájékoztatásának, illetve a társadalmi érzékenyítés lehetséges formáira (pl. felvilágosító programok már az iskolában, a terhesgondozáson; plakátokkal), de a megelőzésre tekintettel abban az esetben is szükséges hangsúlyt helyezni a tájékoztatásra, felvilágosító programokra, ha a nők elleni erőszakra vonatkozóan nem jelenik meg adat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)

 

5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások
év	önkormányzati anyaotthon a településen	önkormányzati anyaotthon a település 50 km-es körzetében	Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a településen	Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében
2008	0	0	0	1
2009	0	0	0	2
2010	0	0	0	2
2011	0	0	0	2
2012	0	0	0	2
2013	0	0	0	2
Forrás: Helyi adatgyűjtés

 

Krízishelyzetben a település közelében 2 anyaotthon található, ezek viszont általában teljes létszámmal működnek, így az elhelyezés nagyon nehéz a település közelében. Krízishelyzetben a családok a családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz fordulhatnak segítségért, illetve az országos területi elérhetőséggel az Országos Kríziskezelő és Információs telefonszolgálat nyújt segítséget, amely 24 órán belül nyújt elhelyezést a család számára.

 

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben

 

5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben
év	Képviselőtestület tagja		Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői		Közgyűlések tagjai
	Férfi	Nő	Férfi	Nő	Férfi	Nő
2008	5	3	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
2009	5	3	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
2010	5	2	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
2011	5	2	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
2012	5	2	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
2013	5	2	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
Forrás: Helyi adatgyűjtés

 

A településen a helyi közéletben jelen vannak a nők, két oktatási intézmény és a kultúrház vezetője is nő.

 

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések

 

 

 

 

 

 

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

 

A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák	fejlesztési lehetőségek
Kis település révén a nők nem mindig fordulnak a hatóságokhoz, nem mernek segítséget kérni.	A rendőrség részéről tájékozató programok, teendők elvégzése.
Anya és gyermekeik közötti kötődés hiánya A szülők és a gyermekek közötti kommunikációs kapcsolatok válsága.	Babaklub anyák, apák és gyermekeik részére.

 

 

 

 

 

 

 

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

A demográfiai adatokra vonatkozóan a települést bemutató fejezethez használt adattáblák további elemzése ajánlott. Itt hangsúlyt kell helyezni a demográfiai trendekre. További tábla az 1. számú mellékletben található ehhez a fejezethez.

 

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők vonatkozásában az alábbi jogszabályi rendelkezések irányadók:

 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer

1. saját jogú; és

2. hozzátartozói

nyugellátásokat biztosít.

 

A saját jogú nyugellátások körébe tartozik:

1. az öregségi nyugdíj,

2. a rehabilitációs járadék.

 

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás:

1. az özvegyi nyugdíj;

2. az árvaellátás;

3. a szülői nyugdíj;

4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint

5. özvegyi járadék.

 

Időskorúak járadéka

A Szt. értelmében az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. A Szt. 25. §-a szerint az ellátást a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.

 

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint
év	nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma	nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma	összes nyugdíjas
2008	108	179	287
2009	112	177	289
2010	106	173	279
2011	102	171	273
2012	n.a	n.a.	#ÉRTÉK!
2013	n.a	n.a.	0
Forrás: TeIR, KSH Tstar

 

Az idősek számából kitűnik, hogy a nők száma lényegesen magasabb, mint a férfiak száma.

 

 

 

 

 

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete

 

a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága

 

A településen az idős lakosság egy része alkalmi munkavállalással egészíti ki a nyugellátását. A nyugdíjas korosztály foglalkoztatottságára kevés az esély, hacsak nem rendelkezik olyan szaktudással, ami a hiányszakmák közé való.

 

b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen)

 

A településen nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása ritka, erre irányuló programok nincsenek a településen.

 

c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

 

6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén
év	Regisztrált munkanélküliek száma	55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma		Tartós munkanélküliek száma	55 év feletti tartós munkanélküliek száma
	fő	fő	%	fő	fő	%
2008	95	3	3%	42	0	0%
2009	94	3	3%	55	0	0%
2010	76	3	4%	43	0	0%
2011	74	7	9%	32	0	0%
2012	n.a.	n.a.	#ÉRTÉK!	n.a.	0	#ÉRTÉK!
2013	n.a.	n.a.	#ZÉRÓOSZTÓ!	n.a.	n.a.	#ZÉRÓOSZTÓ!
Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

 

 

Az idősek sokkal nehezebben találnak munkát 50 év felett, mint a fiatalabb munkavállalók.

 

 

 

 

 

 

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés

 

a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
év	64 év feletti lakosság száma	nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
	fő	fő	%
2008	150	0	0%
2009	154	0	0%
2010	154	0	0%
2011	151	0	0%
2012	n.a.	0	#ÉRTÉK!
2013	n.a.	0	#ZÉRÓOSZTÓ!
Forrás: TeIR, KSH Tstar

Az idősek részére a háziorvosi ellátás biztosított, szakorvosi ellátások Devecser városban a szakrendelőben és Ajka városban a kórházban biztosított. Családsegítés és házi segítségnyújtás működik a településen, nappali ellátás nincsen a településen. A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybevevő önálló életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelően- lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete a saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

 

6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés
év	Mozielőadás látogatása	Színházelőadás látogatása	Múzeumi kiállítás megtekintése	Könyvtár látogatása	Közművelődési intézmény rendezvényén részvétel	Vallásgyakorlás templomban	Sportrendezvényen részvétel
	alkalom	alkalom	alkalom	alkalom	alkalom	alkalom	alkalom
2008	0	6	1	89	28	57	3
2009	0	5	1	95	32	55	3
2010	0	3	0	63	20	58	4
2011	0	0	0	101	25	54	3
2012	0	0	0	97	34	58	4
2013
Forrás: Helyi adatgyűjtés

 

A településen található kultúrház biztosít helyet a könyvtárnak, ahol az idősek megtalálhatják az érdeklődési körüknek megfelelő könyveket, folyóiratokat. Minden évben egy alkalommal megrendezésre kerül az Idősek napja, ahol közös vacsorával vendégeli meg az önkormányzat az időseket és zenés esttel zárul az ünneplés. Az idősek informatikai jártasságaik falun nem jellemző, az idős korosztály részére a kerti munkák elvégzése és a digitális Tv megjelenésével inkább a TV nézés a jellemző. A közelmúltban nyugdíjba vonult korosztályra jellemző inkább csak, hogy tudja használni a számítógépet, az internetet. A településen magas a 65 év feletti lakosság száma, de közülük nem jellemző, hogy használnák a számítógépet és az internetet.

 

 

 

 

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen

 

6.4. számú táblázat - Az időseket célzó programok a településen
év	Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma
2008	nyugdíjas klub (receptek megosztása, kézimunka)
2009	nyugdíjas klub (receptek megosztása, kézimunka)
2010	nyugdíjas klub (receptek megosztása, kézimunka)
2011	-
2012	-
Forrás: Helyi adatgyűjtés

 

A nyugdíjas klub 2010. évig működött a településen, itt recepteket cseréltek, főzéssel kapcsolatosan beszélgettek, illetve kézimunkáztak. A Mi falunk a legjobb programon belül süteményes – és kézműves dolgaikat állították ki a nyugdíjas klub tagjai. A klub működésében nagy szerepet játszott a digitális televíziózás, a főző műsorokat inkább otthoni keretek között nézték.

 

 

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

 

 

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák	fejlesztési lehetőségek
Az idősek nem járnak össze, a klub megszűntével az idős lakosság csak a családi környezetében él.	Kirándulás szervezése az idősek részére a régebbi kapcsolatok ápolása érdekében. Idősek klubjának létrehozása.
Sok idős él a településen, és ők könnyebben válhatnak áldozattá a bűnelkövetések esetében.	Tájékoztatás a bűnmegelőzésről.
Az idősek nem ismerkednek az internet világával.	Internetes klub szervezése.

 

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

 

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái

A Fot. 15-16. §-a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult.

A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető.

Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti.

 

Fogyatékkal élő munkavállaló, aki

a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy

b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved.

 

Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki

a) rehabilitációs ellátásban részesül,

b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.

(Flt. 57/B §.)

 

Gyakori probléma, hogy kevés a foglalkoztatási lehetőség, nem megoldott a foglalkoztatáshoz szükséges akadálymentesítés, nem biztosítottak különleges eszközök és feltételek. A védett foglalkoztatás túlsúlya mutatkozik az integrált foglalkoztatással szemben. Probléma továbbá, ha nem áll rendelkezésre olyan foglalkozatási szakember, aki a fogyatékos személy állapotának ismeretében javaslatot tesz a foglalkoztatás jellegére és helyére. Amennyiben nincs képzett szakember, aki a munkahelyi beszoktatást kísérje, úgy sikertelen lehet a beszoktatás, amelynek következménye a fogyatékos munkavállaló alkalmatlanságának rövid időn belüli megállapítása. Mindezekre tekintettel javasolt folyamatosan felkutatni a fogyatékos munkavállalókkal is betölthető álláshelyeket, fogyatékosügyi mentor, tanácsadó foglalkoztatásával a fogyatékos személyek munkahelyi kisérésének biztosítani. Javasolt önkormányzati szakember ez irányú képzése, állami és civil munkaerő-piaci szolgáltató szervezet és a Munkaesély Szövetség bevonása a feladat megoldásába.

 

a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)

 

7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma
év	megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma	egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma
2008	23	n.a.
2009	22	n.a.
2010	18	n.a.
2011	n.a.	n.a.
2012	n.a.	n.a.
2013
Forrás: TeIR, KSH Tstar

A településen nincsen olyan foglalkoztató, aki fogyatékkal élő személy foglalkoztatását tudná biztosítani. A közeli településen, Dobán található a Csolnoky Ferenc Kórház Rendelőintézet Pszichiátriai Rehabilitációs és Szocióterápiás Osztálya, ahol a településen lakó fogyatékkal élők közül páran dolgoznak. Az Ajkai Molnár Gábor Műhely Alapítványnál is dolgozik egy fő, aki a településen él.

 

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

 

Nincs adat arra vonatkozóan, hogy hátrányos megkülönböztetés történt volna a foglalkoztatás területén.

 

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok

 

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma
év	Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma
	önkormányzati fenntartású intézményben	egyházi fenntartású intézményben	civil fenntartású intézményben
2008	0	0	0
2009	0	0	0
2010	0	0	0
2011	0	0	0
2012	0	0	0
2013	0	0	0
Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével

 

Az Általános Iskolában egy fő fogyatékkal élő személy dolgozik ebben az évben. Külön szolgáltatások, illetve programok nincsenek a településen. Ajka városban a Molnár Gábor Óvoda Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és a korábban említett Molnár Gábor Műhely Alapítvány várja programjaival a fogyatékkal élőket. A településre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok a fogyatékos személyek létszámára vonatkozóan. A fogyatékos személyek ellátását, problémáit főként a család oldja meg.

 

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei

Ellátási formák:

 

• Fogyatékossági támogatás: A Fot. 22. §-a alapján biztosított fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

 

• Rokkantsági járadék: A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult.

 

• Közlekedési kedvezmény: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult

 

• Parkolási igazolvány: Parkolási igazolványra az a személy jogosult,

1. aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott,

2. aki látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak minősül,

3. akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek, vagy aki vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül

• Fogyatékos személyek számára biztosított alap- és szakosított ellátási formák:

Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás

Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon

 

7.2.1. táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények
1993. évi III. tv. (Szt.) alapján pénzbeli ellátás	Fogyatékos személyek száma
Időskorúak járadéka	0
Aktív korúak ellátása	32
Rendszeres szociális segély	3
Lakásfenntartási támogatás	95
Ápolási díj	8
Temetési segély	12
Átmeneti segély	80
Természetbeni ellátás
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP-től.	4
Közgyógyellátás Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet.	26
Adósságkezelési szolgáltatás	0
Energia felhasználási támogatás	0
Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások
Fogyatékossági támogatás	n.a.
Rokkantsági járadék	26
Személygépkocsi átalakítási támogatás	n.a.
Közlekedési kedvezmény	14
Személygépkocsi szerzési kedvezmény	n.a
Parkolási igazolvány	n.a.
Forrás: helyi adatgyűjtés

 

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés

 

a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége

 

A településen az önkormányzat épülete nem akadálymentesített. Az óvoda és az iskola épülete részben akadálymentesített. A háziorvosi rendelő akadálymentesítése megtörtént. A kultúrház nem akadálymentesített épület.

 

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége

 

A településen házi segítségnyújtás elérhető, igénybe tudják venni a fogyatékkal élők. A sportprogramokra van lehetősége a fogyatékkal élőknek eljutni. A településen rendezett nyári szabadtéri programokon szintén van lehetőségük a fogyatékkal élőknek részt venni.

 

c) munkahelyek akadálymentesítettsége

 

Kötelezően jogszabályban előírt feladat ez a munkahelyek részére, de ez még nem minden esetben teljesül, az újonnan épített épületeknél már odafigyelnek az akadálymentesítettségre.

 

d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége

 

Busz és vonatközlekedést a kerekesszékkel közlekedő személyek nem tudják igénybe venni. A járdák egy része alkalmas arra, hogy a mozgáskorlátozottak tudják használni. A településen található park akadálymentes.

 

e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.)

 

A településen még nincsen falugondnoki busz, de a közeljövőben megvásárlásra kerül, ezzel könnyítve a fogyatékkal élők speciális közlekedését. A településen fogyatékosok nappali intézménye nem található.

 

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

 

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

 

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák	fejlesztési lehetőségek
A közintézmények akadálymentesítése nem minden esetben megoldott.	Pályázati források révén az intézmények akadálymentesítése.

 

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

 

a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)

 

A településen a Polgárőr Egyesület működik. Továbbá a Somlóvásárhely Jövőjéért Egyesület, és a Somló és térsége Gyermekekért Egyesület működik a településen.

 

b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása

 

Az önkormányzat, az egyházi és civil szektor között jó az együttműködés.

 

c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség

 

Az önkormányzat és a térségi társulás között szintén jó a kapcsolat. Az önkormányzat képviselő –testülete döntött, hogy továbbra is a társulás keretein belül kívánja ellátni az eddig is a társulás által ellátott önkormányzati feladatokat. Az önkormányzat bérletbe adta egy ingatlanát Somló-környéki Többcélú Kistérségi Társulás részére egészségfejlesztési programok lebonyolításához.

 

d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége

 

A Roma Kisebbségi Önkormányzat a mélyszegénységben élők és a romák érdekében végzi a tevékenységét a településen. Az elnök elmondása szerint a korábbi években megrendezésre került Roma nap, ahol főztek és közösségi napot tartottak.

 

e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége

 

A Polgárőr Egyesület a településen élők, kiemelten az idősek biztonsága érdekében végzi tevékenységét.

 

f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.

 

A helyi vállalkozók a települést érintő árvíz és katasztrófa ideje alatt teljes körűen helytálltak, ezzel is bizonyítva a társadalmi szerepvállalásukat a települést érintően. Fontos, hogy a jó együttműködés a for-profit szereplőkkel a továbbiakban is fennmaradjon, hogy az esetleges helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában segíteni tudjanak. A helyi for-profit szereplők sok hátrányos helyzetű embernek adnak munkát, de sajnos ez a településen csak inkább a nyári időszakra vonatkozik.

 

 

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

 

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába

A helyzetelemzés elkészítésében a Védőnői szolgálat, a Gyermekjóléti Szolgálat, Óvoda és Iskola ifjúságvédelmi felelőse, a Művelődésszervező, Polgárőrség, Rendőrség, Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során a problémák kerültek meghatározásra, és erre vonatkozó intézkedési tervek kerültek elkészítésre.

b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.

A dokumentum elérhető lesz a Somlóvásárhely Önkormányzat Hivatalos honlapján. A lakosság az intézkedési tervet megtekintheti a honlapon, megvalósulását nyomon követhetik, észrevételeiket meg tehetik.

 

 

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

 

 

1. A HEP IT részletei

 

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

 

Célcsoport	Következtetések
	problémák beazonosítása rövid megnevezéssel	fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
Romák és/vagy mélyszegény-ségben élők	A településen az infrastruktúra nem teljesen kiépített. A településen sok hátrányos helyzetű ember él.	Szennyvíz beruházás kiépítése. A mélyszegénységben élőket segíteni a kiskertek megművelésében.
Gyermekek	A településen magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma.	Szabadidős programok. Gyerekkori erőszakmentességről program.
Idősek	A településen sok idős ember él és közöttük sok egyedül él. Az idős emberek ki vannak téve, hogy áldozatok lehetnek.	Idősek összefogása, klubba szervezése. Az idősek és a számítógép, valamint az internet használata megismertetése. Az idősek figyelemfelhívása.
Nők	A szülők és a gyermekek közötti kommunikációs kapcsolatok válsága. A településen a nők elleni erőszak korábban is előfordult.	Babaklub, ahol a szülők és a gyermekek együtt töltik hasznosan az időt. Nők figyelemfelhívása.
Fogyatékkal élők	A közintézmények a mozgáskorlátozottak részére csak részben megközelíthető.	Közintézmények akadálymentesítése.

A beavatkozások megvalósítói

 

Célcsoport	Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése	Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst
Romák és/vagy mélyszegény-ségben élők	Szennyvízhálózat kiépítése.	Önkormányzat, kivitelező cég.
	Mélyszegénységben élő roma lakosság.	Kisebbségi Önkormányzat elnöke, szociális munkások. Partner: Önkormányzat.
Gyermekek	Iskoláskorú gyermekek tanítási időn kívüli hasznos szabadidős tevékenysége.	Civil szervezet, felnőtt segítők, szakemberek vezetője. Partner: Önkormányzat, könyvtár, iskola
	Gyermeknyelven az erőszakmentességről.	Védőnő, Gyermekjóléti Szolgálat, Polgármesteri Hivatal. Partner: Civil- és rendvédelmi szervezetek, alapítványok, önkormányzat.
	A hátrányos helyzetű gyermekek felsőoktatásban való továbbtanulásának segítése a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerben.	Települési önkormányzat, pályázatíró. Partner: Szülők, iskola.
	Bérletes bábszínházi előadások látogatása	Óvónők, dajkák, gyermekek, szülők Felelősek a csoportvezető, óvónők. Partner: Szülők, gyermekek, önkormányzat, óvónők, dajkák.
	Gyermeknap az óvodában	Óvónők, dajkák, szülők, gyermekek Felelősek: óvónők. Partner: Szülők, gyermekek, önkormányzat, óvónők, dajkák.
	Táncház (szüreti, farsangi )	Óvónők, dajkák, gyermekek, szülők, Zenészek, táncosok Partner: Szülők, gyermekek, önkormányzat, óvónők, dajkák.
Idősek	Idősek klubja.	Művelődésszervező. Partner: Önkormányzat.
	Az idősek figyelem felhívása az ellenük irányuló bűncselekmények elkerülésére, bűnmegelőzési tájékoztatás.	A rendőrség részéről körzeti megbízott, őrsparancsnok, Polgárőrség vezető helyettese, klub könyvtár vezetője.
	Idősek netes klubja	Művelődésszervező, kijelölt személyek- informatikai tanár és külső egyén-, szociális gondozó. Partner: Önkormányzat.
Nők	Tipegő Babaklub.	Művelődésszervező, védőnő. Partner: Önkormányzat.
	A nők figyelem felhívása az ellenük irányuló agresszió elkerülésére.	A rendőrség részéről körzeti megbízott, őrsparancsnok, Polgárőrség vezető helyettese, klub könyvtár vezetője.
Fogyatékkal élők	Önkormányzati tulajdonú épületek felújítása, karbantartása, akadálymentesítése.	Önkormányzat, az intézmények vezetői, pályázatkészítő, kivitelező.

 

 

I/1.Az intézkedési területek részletes kifejtése

 

Intézkedés címe:	Szennyvízhálózat kiépítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)	A településen nem valósult meg a szennyvízhálózat kialakítása.
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban	Környezetszennyezés csökkentése, infrastruktúra teljessé válása. R.: pályázati lehetőségek feltárása K.: pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése, pályázatírás H.: szennyvízhálózat rendszerének kiépítése, bővítése és karbantartása
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	Pályázatfigyelés, pályázatkészítés Kivitelező kiválasztása, munkák megkezdése Folyamatos ellenőrzés, karbantartás
Résztvevők és felelős	Önkormányzat, pályázatkészítő, kivitelező, műszaki ellenőr, karbantartó
Partnerek	Önkormányzat, lakosság, kivitelező cég
Határidő(k) pontokba szedve	R: 6 hónap K: 1 év H: 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	Csökken a környezetszennyezés, nő az infrastrukturális kiépítettség.
Kockázatok és csökkentésük eszközei	A lakosság részére nagyobb anyagi teher, de élhetőbb környezet.
Szükséges erőforrások	Önerő, pályázati forrás

 

 

 

 

 

 

I/2. Az intézkedési területek részletes kifejtés

Intézkedés címe:	Mélyszegénységben élők és a roma lakosság segítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)	Mindennapi pénz hiánya, éhezés. Télen a tüzelő hiánya. Munkanélküliség.: 90 %-ának nincs munkahelye. Sok gyermekes családok vannak.
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban	A mélyszegénységben élők és a roma lakosság kertjeinek kialakítása a cél, amit hasznosíthatóvá kell tenniük. R: Tájékozódunk a romák szociális helyzetéről. Igényfelmérést végzünk a körükben. K: Ráébresszük az embereket a termesztés lényegére H: A gazdálkodás fenntartása és folyamatosságának megtartása.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	- színt és igényfelmérés - helyes gazdálkodás megmutatása - megfelelő vetőmagok kiosztása - helyes állattartás megmutatása - folyamatosság fenntartása
Résztvevők és felelős	Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Gyermekjóléti szolgálat részéről szociális szakember, falugazdász.
Partnerek	Önkormányzat
Határidő(k) pontokba szedve	R: 3-4 hónap igényfelmérés K: 6 hónap H: 8 hónap
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	A program konkrét eredménye a tanításon múlik valamint az emberek érdeklődésén. A kertek kialakítása a cél, amit hasznosíthatóvá kell tenniük. A gyümölcsfák és vetőmagok elültetése és gondozása. Az állattartás és gazdálkodás rávezetése a célcsoportoknál. A szorgalmas munka eredményeképpen könnyebb megélhetés, a mindennapi élelem megteremtése. A szabadidejüket hasznosan töltik és nem kényszerülnek a bűnözésre. Felemelkedés a hátrányos helyzetűkből. 5 éven keresztüli fenntarthatóság.
Kockázatok és csökkentésük eszközei	A tudatlanság elűzése és felelősség megmutatása a gazdálkodás és termesztés megtanításával. Az érdektelenség, a félelem elkerülése.
Szükséges erőforrások	A vetőmagok, gyümölcsfák, állatok biztosítása. CKÖ támogatása, pályázati forrás.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II/1. Az intézkedési területek részletes kifejtése.

Intézkedés címe:	Iskoláskorú gyermekek tanítási időn kívüli hasznos szabadidős tevékenysége kb. 50 fő részére
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)	Nyári időszakban az iskoláskorú gyermekek felügyelete szabadidős tevékenysége nem megoldott. A szülők anyagai helyzete nem teszi lehetővé, hogy gyermekeiknek ezt biztosítani tudják. Ezért a helyi civil szervezet: Somló és környéke gyermekeiért Egyesület ezt felvállalja.
Célok- Általános megfogalmazás és rövid-, közép-és hosszú távú időegységekre bontásban.     Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	Cél:5 napos kézműves nyári tábor szervezése helyben és a környéken. R: Szülők, tanulok tájékoztatása a lehetőségről. Jelentkezési lapok kiadása. K: Jelentkezések tükrében szervezési feladatok megkezdése. Pályázat írása, szakemberek keresése, időpont kijelölés és helyszínek. H: Szabadidős tevékenységek megszervezése (foglalkozás, étkezés). Pénzügyi források előteremtése.
Résztvevők és felelős	Civil szervezet, felnőtt segítők, szakemberek vezetője.
Partnerek	Önkormányzat, könyvtár, iskola
Határidő (k) pontokba szedve	R: Felmérés:3 hét K: Pénzügyi források előteremtése:2 hónap H: Foglalkozások megszervezése (személyi feltételek, anyagok, utazás stb. 5 éves fenntarthatóság.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	R: Szabadidő hasznos eltöltése K: Értékteremtés fontosságának hangsúlyozása, közös munka örömének felismerése H: Hagyományörzés kiállítás szervezése készített munkák bemutatása.
Kockázatok és csökkentésük eszközei	Pénzügyi források előteremtése, sikeres pályázat készítése.
Szükséges erőforrások	Személyi feltételek, anyag és eszközszükséglet, helyiség biztosítása.

 

II/2. Az intézkedési területek részletes kifejtés

Intézkedés címe:	Gyermeknyelven az erőszakmentességről
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)	Gyermekkori erőszak. A jelenlegi erőszakos társadalomból levett minta a felnövő gyermekeknél. Napjaink komoly problémája a felnövekvő nemzedék erőszakossága. Sajnos a gyermekek napi szinten a médiából, az internetről, a televízióból és sok más forrásból áradó, erőszakfolyamban nőnek fel. Mivel nagyon sok gyermek tv-, internet- és mobiltelefon függő, ezeknek az eszközöknek köszönhetően, napi szinten találkoznak az erőszakkal. A gyermekeknél szinte természetessé válnak a napi verekedések az iskolában, közösségeken belül. Mindez mellett meg kell említeni, hogy a gyermekek egy nem kis hányadánál jelen van a családon belüli erőszak. Mindezeket együttvéve a gyermekek egyfajta természetességgel viszik tovább majdani családjukba az általuk megtapasztalt erőszakot. Sajnos a sajtó és a média főoldalon, főműsorokban adja az erőszakos emberi cselekedeteket, a tévés sorozatok is szinte kizárólag bűnügyi történetekről szólnak. Ennek az erőszak folyamnak már hazánkban is megvan az eredménye, hiszen szinte hetente halljuk azokat a családi tragédiákat, amelyek hidegvérrel, meggondolatlanul történnek meg, sokszor megbánás nélkül, nem beszélve a megtorlások természetessé válásáról.
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban	Cél, hogy a felnövő gyermekeket erőszakmentességre neveljük. Tanítsuk meg velük, hogy az erőszak nem egy természetes, nem a mindennapokhoz tartozó dolog, hanem egy szükségtelen, és rossz megnyilvánulás. Az, amit napi szinten látnak, hallanak, csak a valóság egy része, és nem utolsó sorban azt, hogy az erőszak-erőszakot szül. Célunk, hogy a település általános iskolájában tanuló gyermekeket felvilágosítsuk, és oktassuk, ezzel a problémakörrel kapcsolatban. R: Egyeztetés az iskola vezetésével. K: Előadók felkutatása. H: Előadások megszervezése, lebonyolítása.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	Megfelelő előadók megkeresése, felkérése. Helyszín, időpontok kiválasztása, lefixálása. Előadások megszervezése ~ 200 fő részére.
Résztvevők és felelős	A település általános iskolás gyermekei. Védőnő, Gyermekjóléti Szolgálat, Polgármesteri Hivatal.
Partnerek	Civil- és rendvédelmi szervezetek, alapítványok, önkormányzat.
Határidő(k) pontokba szedve	R: 3hónap: Igényfelmérés, kapcsolat felvételek. K: 6. hónap: Első előadás kivitelezése H: 5 éven belül, évente 2x megtartott előadássorozat
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	R: Kérdőívekben a gyermekek véleményének megkérdezése az előadásokról K: 2 hónap múlva pedagógusok megkérdezése kérdőíven keresztül, a gyermekek (remélhetőleg-hiszen ez a cél) erőszak-mentesebb fejlődésével kapcsolatban H: Folyamatos előadások, felvilágosítások megtartása.
Kockázatok és csökkentésük eszközei	Érdektelenség, lelkes előadók hiánya, pénzhiány a megvalósításhoz.
Szükséges erőforrások	Pályázati lehetőségek felkutatása – kihasználása. Újabb szponzorok felkutatása.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II/3. Az intézkedési területek részletes kifejtés

Intézkedés címe:	A hátrányos helyzetű gyermekek felsőoktatásban való továbbtanulásának segítése a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerben.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)	Hátrányos helyzetű térségben élünk, ezért a családok nehéz anyagi helyzete nem minden esetben tenné lehetővé támogatás nélkül gyermekük/gyermekeik továbbtanulását a felsőoktatási rendszerben
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban	Ezért a település önkormányzata célul tűzi ki, hogy az elkövetkező években támogatja azokat a gyermekeket, akik tehetségük, tudásuk és szorgalmuk révén képesek főiskolai végzettség megszerzésére, a szülői/családi háttér azonban nem/vagy csak részben tudja ezt anyagilag támogatni.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	Pályázati lehetőség figyelése, határidő nyomon követése Pályázat elkészítése, benyújtása
Résztvevők és felelős	Települési önkormányzat, pályázatíró.
Partnerek	Szülők, iskola
Határidő(k) pontokba szedve	R: 1-6 hónap K: 1 év H: 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	Minél több fiatalnak teremtsünk lehetőséget arra, hogy anyagi okok ne hátráltassák tanulmányai elvégzésében, képzettségük megszerzésében.
Kockázatok és csökkentésük eszközei	Anyagi forrás hiánya az önkormányzat részéről, anyagi forrás hiánya a szülő részéről
Szükséges erőforrások	Pályázati lehetőség, önerő

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II/4. Az intézkedési területek részletes kifejtése

 

 

Az intézkedés címe:	Bérletes bábszínházi előadások látogatása
Feltárt probléma: ( kiinduló értékekkel )	Olyan súlyos anyagi problémákkal küzdő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink vannak, hogy számukra a szülők nem tudják biztosítani az értékes kulturális programot, így nincs is lehetőségük ilyen jellegű élmény megélésére.
Célok-Általános megfogalmazás és rövid-, közép-és hosszútávú idő-egységekre bontásban	Óvodánk célul tűzte ki, hogy lehetőséget biztosít a kultúra e területén történő tapasztalatszerzésre is. Cél: hogy a gyermek szocio-kulturális téren megfelelő fejlettségre tegyen szert, valamint emocionális fejlődését is elősegítsük.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	Egyeztetés szülőkkel, óvónőkkel, dajkákkal.(időpont) Az utazás előkészítése, megszervezése. Kísérőként szülők bevonása
Résztvevők és felelős	Óvónők, dajkák, gyermekek, szülők Felelősek a csoportvezető óvónők
Partnerek	Szülők, gyermekek, önkormányzat, óvónők, dajkák.
Határidők pontokba szedve	R: 3-4 hónap K: 7 hónap H: 10 hónap
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása ( rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	Gyermeki gondolkodási folyamatok, emóciók, szocio-kultúráltság, emberi kapcsolatok, szókincs, képzelőerő fejlődése. Szinte minden fejlesztendő területet érint a gyermekeknél
Kockázatok és csökkentésük eszközei	Pénzhiány Nem minden szülő engedi el gyermekét. Jó kommunikációval őket meggyőzni gyermekeik érdekében. Az utaztatás megszervezése nehézkes és drága
Szükséges erőforrások	Pályázati forrás, Szülői közösség, Önkormányzati támogatása Bérlet ára 3200.- 3500.- Ft / gyermek 140.000.- Ft Buszköltség 3 alkalommal 135.000.- Ft

 

 

 

II/5. Az intézkedési területek részletes kifejtése

 

 

Az intézkedés címe:	Gyermeknap az óvinkban   (arcfestés, légvár, népi gyermekjátékok az udvaron, lufis bohóc, gyöngyfűzés, különféle versenyjátékok)
Feltárt probléma: ( kiinduló értékekkel )	A hátrányos helyzetű gyermekek szülei kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy olyan élményekhez jutassák gyermekeiket, mely akár életre szóló.
Célok- Általános megfogalmazás és rövid-, közép-és hosszútávú idő-egységekre bontásban	Óvodánk minden évben arra törekszik, hogy ezt a napot mássá varázsolja. A közös együttlétek, játékok, a csoportok közösséggé formálása, viselkedési szabályok megélésére, gyakorlására is lehetőséget ad. Növeli önállóságukat. Érzelmi gazdagodásukhoz, értelmi képességeik fejlődéséhez is hozzájárul. Erősödik a „mi” tudatuk. Szeretnénk, ha a mi kis csemetéink az itt eltöltött évek után is meleg szeretettel gondolnának vissza élményeikre.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	Szervezési feladatok: időpontok letisztázása, egyeztetések, anyagok beszerzése, feladatok kiosztása, felelősök kijelölése
Résztvevők és felelős	Óvónők, dajkák, szülők, gyermekek Felelősek: óvónők
Partnerek	Szülők, gyermekek, önkormányzat, óvónők, dajkák.
Határidők pontokba szedve	Május utolsó vasárnapja
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása ( rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	A gyermekek kézügyességének, szín-és formaérzékének fejlődése, az együttjátszás örömének átélése, önbizalom fejlesztés, bátorság, ügyesség, képzelőerő fejlesztés Erősödik partneri kapcsolatunk a szülőkkel.
Kockázatok és csökkentésük eszközei	pénzhiány Jó kommunikációval meggyőzni minden szülőt , hogy vegyenek részt gyermekükkel együtt ezen a programon.
Szükséges erőforrások	Pályázati forrás, Szülői Közösség, Önkormányzat Szükséges pénzösszeg: 150.000.- Ft

 

 

 

II/6. Az intézkedési területek részletes kifejtése

 

 

Az intézkedés címe:	Táncház ( szüreti, farsangi )
Feltárt probléma: ( kiinduló értékekkel )	A hátrányos helyzetű gyermekek kevésbé rendelkeznek esztétikai élményekkel. Félelmekkel, feszültségekkel bizonytalanságokkal viszont igen. A néptánc mindezekben segít. Nemcsak esztétikai élményt nyújt, segít oldani feszültségeiket, félelmeiket, erősíti önbizalmukat.
Célok- Általános megfogalmazás és rövid-, közép-és hosszútávú idő-egységekre bontásban	Célunk a magyar néptánc és a cigány népi kultúra iránti érdeklődés felkeltése, annak életkori szinten történő elmélyítése. Mindezt az intézmény hagyománnyá szeretné tenni, évi 1-2 alkalommal, melybe a szülők bevonását elengedhetetlennek tartjuk.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	Szervezési feladatok: időpont egyeztetések a néptánc-oktatókkal, kisebbségi cigányzenekarral
Résztvevők és felelős	Óvónők, dajkák, gyermekek, szülők, Zenészek, táncosok
Partnerek	Szülők, gyermekek, önkormányzat, óvónők, dajkák.
Határidők pontokba szedve	R: 4 hónap K: 8 hónap H: évente ismétlődően
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása ( rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	A táncban, az éneklésben együtt van az egész csoport, jobban formálódik kis közösségünk, gyarapodik, gazdagodik közösségi élményük. Fejlődik figyelmük, feladattartásuk, kitartásuk Segít a tanulási zavarok megelőzésében, megelőzi a magatartásbeli problémákat. Segít a térbeli tájékozódásban, fejlődik szem-kéz szem-láb koordinációjuk.
Kockázatok és csökkentésük eszközei	Pénzhiány. Szülők meggyőzése gyermekük érdekében.
Szükséges erőforrások	Pályázati forrás, Önkormányzati támogatás, Néptánchoz szükséges táncruhákhoz anyagköltség: 40.000.- Ft A fellépők tiszteletdíja. 80.000.- Ft

 

III/1.Az intézkedési területek részletes kifejtés

Intézkedés címe:	Babaklub
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)	Anya és gyermekeik közötti kötődés hiánya A szülők és a gyermekek közötti kommunikációs kapcsolatok válsága. Komoly probléma napjainkban, a szülők és gyermekeik közötti kommunikáció hiánya. Sajnos a csecsemőkorban sem elégséges a gyermekekre fordított idő a szülők által. A mindennapi rohanás, a televízió, internet és mobiltelefon elterjedésével, a szülők egyre inkább ezekkel az eszközökkel kötik le idejüket. A szoptatás hiánya is komoly probléma, hiszen a tápszerek elterjedésével, egyre többen mesterségesen táplálják csecsemőiket. A korai kötődés alapja pedig a legalább 2 éves korig tartó szoptatás. A szülők nem ülnek le játszani gyermekeikkel, nem olvasnak mesét, egyszerűbbnek látják a televízió elé ültetni a kicsiket, a számítógépen játékokkal lekötni az idejüket.
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban	A csoport fenntartása, melyet a művelődésszervező Hölgy és a védőnő közösen vezetnek. Cél, hogy a csoportba minél több szülő eljöjjön gyermekével. Részt vegyenek a közös játékban, tudjanak problémáikról beszélni, kérdezni, hyperventillálni. A kötetlen beszélgetések alatt megpróbáljuk őket rávenni a könyvek használatára, a babákkal közös építőkockás játékok kivitelezésére, a labdajátékokra. R: Érintettek megkeresése K: Érintettek csoportba való agitálása, hogy biztosan eljöjjenek H: A csoport további fenntartása, hatékony működése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	Csoporton belül előadások, beszélgetések megszervezése, kivitelezése. A szülők gyermekeikkel való játékának észrevételen megtanítása.
Résztvevők és felelős	Kisgyermekes családok, főleg 3 év alatti gyermekek és anyukáik, de van állandó apukánk is. Művelődésszervező, védőnő.
Partnerek	Önkormányzat
Határidő(k) pontokba szedve	R: 1 hónap K: 6 hónap H: 2 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	A résztvevők számának emelkedése, illetve a szóbeli kikérdezés alapján tudunk következtetni a klub működésének eredményességére. R: Új szülők érkezése K: A csoportba járó szülők folyamatos látogatása a babaklubba. H: Megkérdezzük a szülőket egy kérdőívvel elégedettségükről
Kockázatok és csökkentésük eszközei	Érdektelenség, pénzhiány.   Szponzorok, alapítványok felkutatása. Pályázatok figyelemmel kísérése, pályázat benyújtása.
Szükséges erőforrások	Terem biztosítása. Előadók biztosítása. Játékok, bútorok, könyvek biztosítása. Ünnepekkor a gyermekek jelképes ajándékokkal való megajándékozása.

III/2. Az intézkedési területek részletes kifejtés

Intézkedés címe:	A nők figyelem felhívása az ellenük irányuló agresszió elkerülésére
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)	A településen a korábbi években is előfordult családon belüli erőszak, illetve a tárgyévben is. Az elmúlt 2 évben nem volt riasztás, ennek a helyzetnek a visszaállítása. A családon belüli erőszak elleni határozott fellépés.
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban	A helyi közélet fejlesztése. A településlakosainak tájékoztatása. R: az érintett célcsoport tájékoztatása. K: ne forduljon elő családon belüli erőszak, ennek visszaszorítása. H: az érintett célcsoport kellően informált legyen, hogy mit tehet ilyen esetben.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	Szórólapok elkészítése, igényfelmérés. Előadás megszervezése. Az előadások fenntarthatósága legalább 5 éven keresztül.
Résztvevők és felelős	A településen élők, a rendőrség részéről körzeti megbízott, őrsparancsnok, Polgárőrség vezető helyettese, klub könyvtár vezetője.
Partnerek	Rendőrség, klub könyvtár vezetője, Polgárőrség.
Határidő(k) pontokba szedve	R: 2013. 08. hónaptól szórólapok kiosztása. K: igényfelmérés 2013. 12. hó- 2014.02.29-ig, előadás 2014.04.30. H: évente 1 alkalommal előadás megtartása.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	A lakosság a megfelelő tájékoztatás során tudja hova forduljon, illetve közvetlenebb kapcsolat alakuljon ki a rendőrség és a településen élők között, hogy probléma esetén bizalommal forduljanak a hatósághoz.
Kockázatok és csökkentésük eszközei	Kockázat: nem lesz érdeklődő, Csökkentése: szórólapok kihelyezése, a lakosság megfelelő tájékoztatása.
Szükséges erőforrások	A rendőrség éves munkatervében történő rögzítése, helyiség biztosítása.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

IV/1.Az intézkedési területek részletes kifejtés

Intézkedés címe:	Idősek klubja
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)	A településen korábban működött idősek klubja, de ez már két éve nem működik. Az idős emberek nem járnak közösségbe.
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban	Az idősek összefogása, klubba szervezése a cél. Ehhez, mint művelődésszervező irányítóként lépnék fel. Meg kell keresni a megfelelő vezető – vagyis a kulcsember – figuráját. A falu időseinek 70-80 %-a nő, tehát a nemi identitás adott. 60 év körüli emberek alkalmasak erre a feladat megoldására. R : Tájékozódunk az idősek igényeiről, érdeklődéséről. Igényfelmérést végzünk a kijelölt személyeknél K : A klub megalakulásához a vezető és a művelődésszervező összefogását látom indokoltnak. Az az eshetőség is előadódhat, hogy a meghívott személyek szavazással döntik el a klubvezető személyét, ami a demokratikus oldalát tükrözi a probléma megoldásának. Helyszín a művelődési ház, amely megfelelő perspektívával rendelkezik e célra. H : A klub beindítása és folyamatos fenntartása Modulok: A klub megalakulása, pozíciók megszavazása A klub célja, fenntartása Programok megszervezése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	- igényfelmérés - megfelelő emberek választása - helyszín biztosítása - klub programjainak megszervezése - klub életben tartása
Résztvevők és felelős	Művelődésszervező
Partnerek	Önkormányzat
Határidő(k) pontokba szedve	R: 3-4 hónap K: 6-8 hónap H: 2 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	A program mozgató rúgója az idősek magányosságának csökkentése és összefogása. Célunk, hogy csoportban, közösségben töltsék el szabadidejüket. Ehhez mi az igényeiknek megfelelően programot biztosítunk.
Kockázatok és csökkentésük eszközei	Az idősek érdektelensége, félelme. Mozgási korlátozottságuk. Pénzhiány – a megfelelő programok biztosítása akadályba ütközhet. Szerényebb program kínálat érdektelenséget vonz maga után. Ennek kiküszöbölésére fontos a baráti kapcsolatok megtalálása. „Ha ő belép, én is belépek” reménykeltő mondat elhangzása,ami húzóerőként dominálhat.
Szükséges erőforrások	Klubtagsági díj bevezetése.

IV/2. Az intézkedési területek részletes kifejtés

Intézkedés címe:	Az idősek figyelem felhívása az ellenük irányuló bűncselekmények elkerülésére, bűnmegelőzési tájékoztatás.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)	A településen sok egyedül élő idős nő lakik, illetve elég magas az idősek száma a településen.
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban	A helyi közélet fejlesztése. A településlakosainak tájékoztatása. R: az érintett célcsoport tájékoztatása. K: ne forduljon elő bűncselekmény, ennek visszaszorítása. H: az érintett célcsoport kellően informált legyen, hogy mit tehet ilyen esetben.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	Szórólapok elkészítése, igényfelmérés. Előadás megszervezése. Az előadások fenntarthatósága legalább 5 éven keresztül.
Résztvevők és felelős	A településen élők, a rendőrség részéről körzeti megbízott, őrsparancsnok, Polgárőrség vezető helyettese, klub könyvtár vezetője.
Partnerek	Rendőrség, klub könyvtár vezetője, Polgárőrség.
Határidő(k) pontokba szedve	R: 2013. 08. hónaptól szórólapok kiosztása. K: igényfelmérés 2013. 12. hó- 2014.02.29-ig, előadás 2014.04.30. H: évente 1 alkalommal előadás megtartása.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	A lakosság a megfelelő tájékoztatás során tudja hova forduljon, illetve közvetlenebb kapcsolat alakuljon ki a rendőrség és a településen élők között, hogy probléma esetén bizalommal forduljanak a hatósághoz.
Kockázatok és csökkentésük eszközei	Kockázat: nem lesz érdeklődő, Csökkentése: szórólapok kihelyezése, a lakosság megfelelő tájékoztatása.
Szükséges erőforrások	A rendőrség éves munkatervében történő rögzítése, helyiség biztosítása.

 

 

 

IV/3. Az intézkedési területek részletes kifejtés

Intézkedés címe:	Idősek netes klubja
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)	Vannak az időseink között nagy számmal olyanok, akik ismeretei nagyon szegényesek az informatika terén. Biztosan megismerkednének sokan az újdonsággal, csak félnek tőle.
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban	Az idősek és a számítógép valamint az internet használat megismertetése a cél. Az idősek és a számítógép valamint az internet használat megismertetése a cél. „Nagyi és Papi itt a NET!” címmel, hétköznapi internethasználatot és elektronikus levelezési készségek, jártasságok ismertetését szervezi a településen élő 60 év feletti embereknek. R: Tájékozódunk az idősek informatikai ismereteiről,jártasságuk szintjéről. Igényfelmérést végzünk a körükben. K: Az internet jártasságuk levezetéséhez az iskolából megfelelő személy – informatikai tanár vagy ehhez megfelelő szinttel rendelkező tanár – vagy más külső személy bevonását tartanám indokoltnak. Helyszín a művelődési ház, amely megfelelő perspektívával rendelkezik e célra .Van a kulturális intézménynek erre célra kialakított terme, ahol ezt az ismeretátadást el tudjuk végezni. H: Az ismeretátadás beindítása és folyamatos megtartása. Modulok: A számítógép használatával kapcsolatos általános ismeretek Internet és levelező rendszer használata Elektronikus úton igénybe vehető szolgáltatások
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	- színt és igényfelmérés - megfelelő emberek választása - helyszín biztosítása - jártasság, ismeretátadás lebonyolítása - folyamatosság fenntartása
Résztvevők és felelős	Művelődésszervező, kijelölt személyek – informatikai tanár és külső egyén -, szociális gondozó
Partnerek	Önkormányzat
Határidő(k) pontokba szedve	R: 3-4 hónap K: 6-8 hónap H: 2 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	A program mozgató rúgója az idősek magányosságának csökkentése és összefogása. Célunk, hogy csoportban, közösségben töltsék el szabadidejüket . Megismerjék a világ elengedhetetlen összetevőjét az Internetet. A mai élet már nem létezhet e „vívmány” nélkül és erre meg kell tanítanunk az időseinket. A nagyinkat és nagyapáinkat , nagynéniket és nagybácsikat és még a szomszéd néniket és bácsikat is. A számítógép segítségével bővítsék ismereteiket, a tőlük távol élő rokonaikkal, ismerőseikkel ezen keresztül is tudják a kapcsolatot tartani. A magányosság enyhítésére is jó hírrel szolgál, hiszen társkapcsolat kialakítására is alkalmas lehet. Könnyebben hozzájuthatnak azokhoz a szolgáltatásokhoz, melyekhez a talapülés infrastruktúrája nem ad módot.
Kockázatok és csökkentésük eszközei	Idősek érdektelensége, félelme. Mozgási korlátozottságuk. Ehhez kell szociális gondozó bevonása is, mert egy megfelelő, biztonságot nyújtó személy támogatásával ők is nyitottabbak az újdonságok megismerésére. Ennek kiküszöbölésére fontos a baráti kapcsolatok megtalálása is. „Ha ő belép, én is belépek” reménykeltő mondat elhangzása, ami húzóerőként dominálhat.
Szükséges erőforrások	Pénzhiány – a megfelelő program biztosítása akadályba ütközhet. A megfelelő személy megtalálása és bevonása. A szolgáltatás kifizetése, az eszközök megteremtése, mivel a gépek már nem újak. Karbantartás is akadályba ütközhet.

 

 

V/1. Az intézkedési területek részletes kifejtés

Intézkedés címe:	Önkormányzati tulajdonú épületek felújítása, karbantartása, akadálymentesítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)	Önkormányzati tulajdonú épületek egy része felújításra szorul, nem akadálymentesítettek.
Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban	Településünkön az önkormányzat tulajdonában lévő épületek egy része felújításra szorul, nem akadálymentesítettek, ezért nem szolgálják sem az alkalmazottak sem a lakosság igényeinek teljes körű kielégítését. Az önkormányzat ezért célul tűzi ki, hogy megfelelő pályázati források felhasználásával az elkövetkező 5 évben fokozatosan elvégzi az épületek felújítását, akadálymentesítését. R: Pályázati lehetőségek feltárása. K: Pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése. Pályázatírás. H: Európai normáknak megfelelő épületek biztosítása a településen.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve	Pályázatfigyelés, pályázatkészítés. Kivitelező kiválasztása, munkák megkezdése. Kivitelezés. Folyamatos ellenőrzés, karbantartás.
Résztvevők és felelős	Önkormányzat, az intézmények vezetői, pályázatkészítő, kivitelező.
Partnerek	Önkormányzat, az intézmények vezetői, kivitelező cég
Határidő(k) pontokba szedve	R: 8 hónap, a megfelelő pályázat kiírásának függvényében. K: 2 év H: 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága	Élhetőbb környezet, település épületeinek összhangba rendezése a környezettel, biztonságos, korszerű épületek. Akadálymentesítés révén a fogyatékkal élők szolgáltatásokhoz való hozzájutásának lehetővé tétele.
Kockázatok és csökkentésük eszközei	Pénzügyi forrás hiánya, korlátozott lehetőségek.
Szükséges erőforrások	Önerő, pályázati forrás